Tariska Zoltán

Miért emelkedik ki minden könyv közül a Biblia? Ki a Biblia igazi szerzője? Miért pont ezek a könyvek kerültek bele a Bibliába? Isten hogyan őrizte és tette számunkra érthetővé a Bibliát? A rejtőző Isten hogy leplezte le magát? Hogyan értheti meg a ma embere a Bibliát?

1./ A Biblia nevei, megjelölései

A Biblia a „Könyvek könyve”. Amióta az ember írásban tudja rögzíteni gondolatait, azóta a könyvek száma napról napra gyarapodik. A párizsi Nemzeti Könyvtár 4 millió kötete csak töredéke a kiadott könyveknek. E roppant mennyiségű könyv közül kiválik egy (könyv), a Biblia: több, mint 1000 éven át írták csaknem félszázan olyanok, akik egymástól távol éltek térben és időben. Eredete visszanyúlik abba az időbe, amikor Tutanhamon ült Egyiptom trónján, s utolsó sorait a véres kezű romai császár, Domitianus uralkodása alatt írta le írója.

Ma a Biblia a legolvasottabb könyv a Földön. Szemünk előtt van beteljesedőben Jézus mondata: „Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Mt 24,14).

Ma a Biblia több mint 2000 nyelvre van lefordítva, és folyamatosan készülnek a fordítások a kisebb nyelvjárásokra is.

Neve a görög „biblos”=könyv, írás szó többesszámából a „biblia”-ból = könyvek származik. Használják még rá a „testamentum” = rendelkezés, akaratnyilvánítás, végrendelkezés szót, és a „szövetség” szót is, ami Istennek az emberrel kötött szövetségének okmánya.

Két nagy részből áll: az Ószövetségből és az Újszövetségből. Az Ószövetség 39 könyvet tartalmaz, melyet 3 nagy csoportba oszt a héber Biblia:

1. törvény, 2. próféták, 3. írások. Mi is 3 nagy csoportba osztjuk:

1. történeti könyvek: 1 Mózestől Eszterig;

2. tanítói könyvek: Jób könyvétől az Énekek énekéig;

3. prófétai könyvek: Ézsaiás könyvétől Malakiásig.

Az Újszövetség 27 könyvet tartalmaz, ezeket is 3 nagy csoportba oszthatjuk:

1. történeti könyvek: Máté evangéliumától az Apostolok Cselekedeteiig;

2. tanítói könyvek: az összes apostoli levél;

3. prófétai könyv: a Jelenések könyve.

2./ A Biblia nyelve

Az Ószövetség héber nyelven íródott, néhány rövid része arámul (pl. Dániel könyvében). Az eredeti héber írás csak mássalhangzókból állt, amit egy-egy ószövetségi könyv lemásolása után megszámolt a másoló, azért, nehogy valami kimaradjon belőle. Ezzel is arra vigyáztak, hogy Isten kijelentése pontosan maradhasson az utókorra. A magánhangzókat a 6-8. századtól kezdték beírni az eredeti szövegekbe. Az 1947-ben megtalált qumráni tekercsek közt van egy Ézsaiás tekercs is, melyet kb. Kr.e 100 -70 körül írhattak. Összehasonlítva a ma ismert szöveggel, mellyel szinte betűről betűre egyezik, azt kell mondanunk: maga Isten vigyázott a Biblia szövegére.

Az Újszövetség görög nyelven íródott, annak is a hétköznapokban mindenki által beszélt változatában, ami az akkori Római Birodalomban világnyelv volt.

Ez a 66 könyv alkotja együtt azt a „könyvtárat”, melyet összefoglaló néven”Könyvek”-nek, azaz Bibliának nevezünk.

3./ A Biblia írója - írói

A Biblia ihletője Isten: „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen Isten embere, minden jócselekedetre felkészített”(2 Tim 3, 16-17). Péter apostol így vall erről: „…az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szentlélek indíttatva szólottak Isten szent emberei”. (2 Pét 1, 20-21). Vannak, akik vakon vallják az inspirációt-ihletést, és azt állítják: Isten szó szerint lediktálta mondanivalóját, a bibliai íróknak csak az volt a dolguk, hogy legyezzék Isten szavait. Ezt nevezik a verbális vagy a szószerinti inspiráció tanának. Ez azt jelentené, hogy a bibliai könyvek létrejöttéből ki kell kapcsolni minden emberi elemet. Igaz, akik ezt állítják, addig nem mennek el, hogy a Bibliát égből aláhullott könyvnek vallják, mint a mohamedánok a Koránt.

A szószerinti ihletés tanával homlokegyenest ellenkező álláspontra helyezkedik a felvilágosodás hatása alatt keletkezett Biblia-szemlélet, a Biblia-kritika. Szerintük a Szentírás teljesen emberi mű, létrejöttéből kikapcsolnak minden Istentől valót. Ennek szomorú gyümölcse a Biblia isteni tekintélyével szemben a hitetlenek által ma is széltében-hosszában hangoztatott jelszó: „Azt is csak emberek írták!” Ezek az emberek nem gondolnak arra, hogy a táviratban sem annak a keze írását olvassuk, aki feladta, mégis úgy fogadjuk, mint a feladó üzenetét. A hívő ember előtt sohasem kétséges: a teljes Szentírás Isten kijelentése, benne ő szól hozzánk.

Írói között találunk pásztort (Ámós), halászt (Péter, János), államférfiakat (Nehémiás, Mózes), királyokat (Dávid, Salamon), orvost (Lukács), vámszedőt (Lévi-Máté), stb.

A Biblia kanonizálása

A kánon szó jelentése mérővessző, mérőzsinór, szabály, zsinórmérték (Ez 40,3; Gal 6,16; Fil 3,16; 2Kor 10,13). Ez azt jelenti: hit és erkölcs szempontjából számunkra egyedüli kánon, zsinórmérték a Biblia. Házépítésnél a függőleges és a vízszintes irány pontos beállítása nélkülözhetetlen, az attól való eltérés összedőléssel fenyeget egy épületet. Ugyanígy Istennel függőleges irányban, emberekkel vízszintes irányban szükségünk van egy éltető, építő kapcsolatra. Ennek mértéke semmi más nem lehet, csak Isten kijelentett akarata, úgy, ahogy a Bibliában elénk adja.

A Bibliát nem emberek tették kánonná, hanem Isten maga. Az emberek csak felismerték kanonikus voltát. Úgy olvassuk ezt a II. Helvét Hitvallásban: „Hisszük és valljuk, hogy a szent próféták és apostolok mindkét szövetségbeli kánoni iratai Istennek tulajdon igaz beszéde, és azok kellő hitelessége önmaguktól van, nem emberektől. Mert Isten maga szólott az atyákhoz, a prófétákhoz és hozzánk is szól még mindig a szent iratok által” (1,1). Hasonlattal megvilágítva: a forrást eredő helyénél ki szokták kövezni, hogy idegen, piszkos anyag ne szennyezz el. Nem a kövezés teszi forrássá, de kikövezés nélkül használhatatlan lenne. Ez történt a Biblia kanonizálásánál is. A nem Isten Szentlelkétől ihletett írásokat kirekesztették, elkülönítették azoktól, amelyek feltétlen szabályozói a lelki életnek.

A kanonizálás az Ószövetség estében nem egyszerre történt: Mózes öt könyve már a Kr.e.1.században váltak kanonikus iratokká. A Kr.u.90-100 között tartott jamniai zsinat ezt a gyakorlatot szentesítette, amikor az Ószövetség 39 könyvét kanonizálta, ismerte el Isten kijelentésének. Ez az un. „palesztinai kánon”, amely a protestáns egyházak által is elfogadott ószövetségi kanonikus iratokat foglalja magába. Az 1546-os tridenti zsinat, melyet a reformáció ellen hívott össze a római pápa, nem ezt a kánont fogadta el, hanem az un. „alexandriai kánont”, mely nem kanonikus könyveket is tartalmaz. (Salamon Bölcsessége; Jézus, Sirák fia;Tóbiás; Judit; Makkabeusok könyve stb).

Jézus már a teljes 39 könyvet tartalmazó kánonra hivatkozik, amikor az Ószövetségről beszél (Lk 24,47).

Az újszövetségi kor kánona az Ószövetség volt. Majd maga Jézus Krisztus, akihez odamentek az emberek eligazításért. Aztán Jézus Krisztus tanításai élőszóban. Végül az evangélisták és apostolok írásai. A 27 könyvből álló Újszövetség kanonikus voltát hivatalosan a karthágói zsinat mondta ki Kr.u. 397-ben.

A Biblia régi kéziratai

A fennmaradt kéziratok anyaga vagy papirusz, vagy állatbőrből készített pergamen. Ezekre a tekercsekre írták folyamatosan, elválasztás nélkül a szavakat. A legrégibb töredék a Kr.e.8.századból való. Mint fentebb említettem, igen nagy gonddal másolták őket. A régi kéziratokat kódexeknek nevezik. Néhány nevezetesebb a legrégebbi kódexek közül: Sinai kódex, amely a Kr.u.4.századból való. A lipcsei Tischendorf gróf találta meg 1859-ben a 346 csodálatosan tiszta kézírással írt pergamenlapot a Sinai félszigeten a magas sziklákra épített kolostorban.

Az alexandriai kódex és a vatikáni kódex is a 4.századból való, teljes Ószövetséget és hiányos Újszövetséget tartalmaz mindkettő.

A legfontosabb bibliafordítások

Az Ószövetség legelőször görög fordításban jelent meg. Erre a fordításra a világba szétszóródott és anyanyelvét már feledő zsidóságnak volt szüksége. Ennek neve a Septuaginta, vagy LXX-es (hetvenes) fordítás.

A görög Ószövetség és szintén görög Újszövetség latin fordítása a Vulgata, amit Hieronymus készített Kr.u.400 táján. A római katholikus egyház ma is ezt tartja a hivatalos szent szövegnek.

A Biblia nemzeti nyelvekre történő lefordítására voltak kezdeményezések a reformáció előtt is, ezek azonban nem jártak sikerrel. A bibliafordításnak igazi lendületet a reformáció adott. Leghíresebbek: a német fordítás, amit Luther Márton készített, a francia, angol, olasz nemzeti fordítások mellett az 1590-ben Vizsolyban kiadott első teljes, magyar nyelvű Biblia. A fordítás munkáját Károli Gáspár és kis csapata végezte el. A legkiemelkedőbb római katholikus fordtást Káldi György készítette 1626-ban.

Ma kezünkbe vehetjük a magyar protestáns bibliafordítás legújabb, több évtizedig tartó munkájának gyümölcsét, az új fordítású Bibliát is.

A Biblia, mint kijelentés

A Biblia Isten kijelentése. A görög „apokalypszisz” szó a fátyol, lepel, takaró elvonását, elvételét jelenti. Amit eddig lepel takart, egyszerre látható lett.

A kijelentés Isten önmaga leleplezése. Isten tettekben leplezte le, jelentette ki magát. Istennél a beszéd és a tett egy. (1Móz 1,3; Zsolt 33,9; Rm 4,17b). A Szentírás tanítása szerint a kijelentés mindig Isten tettéhez kapcsolódik. Nincs betűkből, szavakból álló kijelentés Isten tette nélkül. Kijelentés már akkor is volt, amikor még könyv nem is létezett. Mégis Isten ezt a kettőt, a kijelentést és annak könyvét, a Bibliát elválaszthatatlanná tette. Az Írás Isten tetteinek dokumentuma. Megkülönböztetjük egymástól az általános kijelentést, mely mindenki számára hozzáférhető: 1. a világ teremtése, 2. az ember teremtése, 3. a lelkiismeret, 4. a vallástörténet, 5. a világtörténelem; és a különös kijelentést, akiben Isten különösen közvetlenül ismerhető meg: ez Jézus Krisztus. Ezért mondhatta Jézus Krisztus:

„Aki engem látott, látta az Atyát” (Jn 14,9).

Hogyan keletkezett a Biblia?

Isten cselekedett és ezzel a cselekedettel, tettel szemben mindig tanúkat állított, akik beszámoltak, bizonyságot tettek, tanúskodtak Isten tetteiről. Ennek a bizonyságtételnek írásba foglalása a Szentírás, a Biblia.

A helyes bibliaolvasás módszere

Hogyan jutott el hozzánk Isten Igéje? A következő rajzos ábrán lépésről lépésre nyomon kísérhetjük ezt az utat.

Isten Igéje

Isten tettei

- tanúk bizonyságtétele

- szavakban: héber, görög nyelven

- történeti korban, földrajzi helyen

- írásba foglalás: héber, görög nyelven

- Biblia fordítások

- revideálások stb.

1./ az út (görögül „hodos”), melyen át Isten kijelentése hozzám, ill. a

Magyar Bibliáig eljutott

2./ az út, melyen át visszajuthatunk a kezünkbe vett Bibliával Isten ki-

jelentéséig (vissza görögül „metha”), methódus –visszaút, módszer.

A visszaút jelentős részét már megtették, elvégezték a bibliafordítók és azok, akik a kortörténetet, régészeti leleteket, irodalmi műfajokat feldolgozták.

Néhány dologra fontos mégis odafigyelnie minden Bibliát olvasó embernek:

1./ Mindig alázatos imádsággal vegyük kezünkbe a Szentírást. Csak Isten Szentlelke teheti számunkra élővé és hatóvá itt és most a Bibliát. Ő adhat világosságot megérteni Istent. Lehet a mi kérdésünk is az, ami Józsué kérdése volt: „Mit szól az én Uram az ő szolgájának?”

(Józs 5,14).

2./ Lehetőleg mindig egy-egy összefüggő bibliai szakaszt, történetet, fejezetet olvassunk el, ne csak egy mondatot vagy verset.

3./ Ne atomizáltan, azaz szerves összefüggéseiből kiszakítva olvassuk a Bibliát, hanem abban a történeti összefüggésben, amelyben megjelent. A bibliai részek mindig annak egészéből érthetők meg. „ A Bibliából mindent lehet igazolni, de a Biblia nem igazol mindent” (Dr. Török István theológiai professzor).

4./ Nem hallja meg Isten kijelentését az az ember, aki énközpontúan olvassa a Bibliát. A Biblia középpontja Jézus Krisztus. Benne az az üdvterv látható, hallható és válik valósággá, amit Isten örök idők előtt az ő tanácsvégzésében elhatározott a kiválasztottak megmentésére, megszabadítására és örök megtartására nézve. A bibliaolvasó embernek azt kell meghallania, amit Isten neki mond és nem azt, amit ő szeretne hallani.

5./ Nem tanácsos a Biblia olvasásakor „mazsolázni”, azaz a pozitív tartalmú ígéreteket elfogadva, kiemelve magunkévá tenni. Nem csak azt kell meghallanunk, ami számunkra előnyös, kedvező. Ez elkerülhető, ha bűnbánattal és az engedelmesség készségével olvassuk és értjük a teljes írást.

6./ Súlyosan elítélendő a Biblia babonás „felütése” (varázsigék keresése, igekosár). Erre tipikus példa az az ember, aki egyik nap felütve Bibliáját ezt olvasta: „elment és felakasztotta magát” (Mt 27,5). Másnap ismét felütve a Szentírást ezt olvassa: „eredj el és te is aképpen cselekedjél” (Lk 10,37).

7./ Milyen pozitív vagy negatív példát tartalmaz az olvasott szakasz? Adott esetben így indíthat Isten Szentlelke bűnbánatra, bűnvallásra, bocsánatkérésre Istentől és emberektől (ld Zsolt 51) és engedelmességre.

8./ Mivel Jézus magát az „élet kenyerének” nevezte (Jn 6,35), ezért legyen nekünk is naponként lelki táplálékunk, kenyerünk a Biblia. Ugye kenyeret mindennap eszünk? Ezért legyen időnk minden reggel csendességet tartani: imádsággal kezdve, bibliaolvasással folytatva, őszintén elgondolkozva az olvasottakon, megértve Isten akaratát, erre imádságban válaszolva. Így mehetünk Jézus Krisztussal, aki ígérete szerint velünk van a világ végezetéig (Mt 28,20) mindennapjainkba, hogy Istennek tetszőn éljünk, hogy életünk istentisztelet lehessen, és így Istent dicsőíthesse egész életünk.

Ajánlott könyvek:

1./ Kutassátok az Írásokat (Sola Scriptura) I. kötet 7-39. oldalak. Iránytű Kiadó.

2./ Jubileumi Kommentár 13-20. oldalak. Kálvin Kiadó

3./ Így keletkezett a Biblia. Evangéliumi Kiadó

4./ Bibliaismereti alapok (John R. W. Stott) 111-175. oldalak. Evangéliumi Kiadó

Látogatások alkalmával, munkahelyi beszélgetések közben szoktál-e a Bibliáról beszélni, kedves-e számodra a Biblia?
Családodban van-e mindenkinek saját Bibliája?
Ajándékoztál-e már Bibliát, teszel-e valamit azért, hogy a Szentírás minél szélesebb körben elterjedjen a körülötted élő emberek között?
Biblia igéit parancsnak tekinted-e? Mondjál példát mikor igen, mikor nem?
Mit tudsz a Gedeon Bibliákról? Mit gondolsz mennyit nyomtattak, terjesztettek eddig ezekből a Bibliákból?
Megjövendölték, beteljesedett! Mi jut eszedbe, ha ezt a mondatot hallod?
Melyek életed meghatározó bibliai igéi?
Szerinted melyik a három legnagyobb példányszámban kinyomtatott könyv a világon és miért ezek? (nehéz kérdés)
Szabályozás fogalma ma mindenkinél ismert. Kívánt érték, mért érték, különbségképzés, pozitív vagy negatív eltérés, helyes irányú beavatkozás. Ha a saját életed egy példáján végigvezeted és kérünk vezesd végig, hol szerepel ebben a Biblia?
Melyik a legkedvesebb bibliai történeted, amit másokkal is megosztanál, sőt tartanál arról szívesen egy bibliaórát?