Címlap

104. kérdés: Mit követel Isten az ötödik parancsolatban?

Felelet:
Azt, hogy atyámnak, anyámnak és valamennyi elöljárómnak minden tiszteletet, szeretetet és hűséget megadjak, és magamat minden jó tanításnak és büntetésnek illő engedelmességgel alávessem, azonfelül az ő gyengeségeik iránt türelmes legyek, mivel Isten minket az ő kezük által akar vezetni.

Az ötödik parancsolat így szól: Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád tenéked.
A szüleink és minden elöljárónk tiszteletéről van itt szó. Az ifjúságnak van egy időszaka, amit úgy hívnak, hogy kamaszkor, amiben ti is nagyjából benne vagytok. Ilyenkor azt gondolják a fiatalok, hogy sokkal okosabbak, mint a szüleik, és hogy a szüleik nem is értik igazán az életet, és nem kell rájuk hallgatni. Ez egy lélektani dolog, az emberi fejlődésnek ebben a szakaszában ez így van, de ti ezen az értelmetekkel felül kell hogy emelkedjetek. Jó dolog, ha az embernek valaki javát akarja, és olyan valaki akarja a javát, aki ismeri az életet is és tud jó tanácsot adni. A szüleitek jobban ismerik az életet, mint ti, egyszerűen azért, mert pár évtizeddel többet éltek le ebből az életből, több mindent láttak, nagyobb az élettapasztalatuk és egész biztos, hogy szeretnek benneteket. Nagyon kevés az az eset, amikor egy szülő nem szereti a gyermekét. Ha érdemes, hogy meghallgassátok egy barátotoknak a tanácsát, akkor mennyivel inkább érdemes, hogy meghallgassátok a szüleitekét, akik nyilván jót akarnak, és egy élet tapasztalata áll a hátuk mögött. A Szentírás ezért is mondja, hogy tiszteljük őket, hallgassunk a szavukra.
Ne felejtsétek el, ahogy ti beszéltek a szüleitekkel, ahogy tisztelitek vagy nem tisztelitek őket, úgy fognak benneteket is tisztelni vagy nem tisztelni gyermekeitek, és úgy fognak beszélni veletek, mert a gyermekeitek látni fogják azt, ti hogyan viselkedtek a szüleitekkel, és természetesnek veszik, hogy ők is úgy viselkedjenek veletek.
Egy régi történet arról beszél, hogy egy családban az öreg nagyapát elültették az asztal mellől, mert öreg volt, és nem is tudott már szépen enni. A sarokba ültették, adtak neki egy fatányért, és abból evett mindig. Egy nap a kicsi unoka elkezdett faragni egy darab fát. Azt kérdezte tőle az édesapja: Mit faragsz, kisfiam? Fatányért apámnak, hogy ha majd megöregszik, legyen miből ennie, mondta a gyermek. Ezen elgondolkozott az édesapa, és nagyon elszégyellte magát. A nagyapát visszaültették az asztal mellé, és rendes tányérból adtak neki ételt. Türelmeseknek kell lennünk a szüleinkkel és a feletteseinkkel szemben, ha néha idegesek is. Ezt is el kell viselnünk, mert ők is türelmesek sokszor velünk szemben.
A Tízparancsolat azt mondja: Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád tenéked. Egész biztos, ha hallgatunk a szüleink jó tanácsaira, akkor az életünk is hosszabb lesz a földön. Ha nem hallgatunk rájuk, elkezdünk kábítószert szedni, részegeskedni, akkor tönkretesszük az egészségünket, és hamarabb meghalunk. Egy családban a nagyobb fiú nagyon durván bánt a szüleivel, nem hallgatott rájuk. Elkeseredésében azt mondta az édesapa: Fiam, hát nincs megírva a Tízparancsolatban, hogy tiszteld atyádat és anyádat? A fiú szembe kacagta, aztán tovább folytatta a züllést, részegeskedést, végül belebetegedett, és egész életére béna lett. Ha tisztelte volna a szüleit, ha hallgatott volna rájuk, akkor megmaradt volna egészségesnek.
Meddig kell engedelmeskednünk a szüleinknek? Van ennek is egy határa. Nem kell minden szülői parancsnak engedelmeskednünk, csak azoknak, amelyek Isten törvényével megegyezők. Ha olyasmit kívánnak tőlünk, ami ellentétes az Isten törvényével, akkor inkább Istennek kell engednünk. Ha azt kívánják, hogy lopjunk, öljünk, csaljunk, hogy erkölcstelen dolgokat műveljünk, akkor nem kell rájuk hallgatnunk, mert akkor Istentől adott hivatásukat ők tagadták meg. De ameddig Istenre hallgatnak, és Isten szerint kívánnak bennünket tanácsolni, addig úgy kell néznünk őket mint Isten megbízottait.