Címlap

6.5 Presbiterképzés

Az egyházmegye presbitereinek, mint „az egyházközség lelki és anyagi javai sáfárainak” folyamatosan képezniük kell magukat, hogy méltóképpen teljesíteni tudják presbiteri fogadalmukat, alkalmasak legyenek vállalt tisztségük betöltésére, az egyházközségben való példamutató szolgálatra.
Ezt segítendő, jó, ha az egyházmegye presbiterei a következő hat év folyamán az általuk választott időpontban számot adnak felkészültségükről a Presbiteri Szövetség által kiadott „Presbiteri Füzetek” alapján. Felkészülésüket a gyülekezeti és egyházmegyei tanulmányi alkalmaknak kell rendszeresen segíteniük. A presbiterek beszámolójára ezeken kerüljön sor.

V.1. Bibliaismeret

1. A tiszta és a teljes keresztyén igazság az, amelyet nekünk Isten az ő szent Fiában, Jézus Krisztusban jelentett ki. Honnan ismerhetjük meg Istennek ezt a kijelentését?
2. A Biblia részei íráscsoportjai, eredeti nyelvei fordításai.
3. A Bibliában található néhány kiemelkedően fontos üdv- és egyháztörténeti jelentőségű esemény évszám és hely.
4. Mi a bibliai üdvtörténet? Ismertesse Izrael népe történetét ebből a nézőpontból.
5. Ismertesse Jézus Krisztus életének eseményeit az evangéliumok alapján.
6. Mit tud az apostolokról?
7. Mutassa be az ősegyház „kegyességi irányzatait” és a köztük lévő viszonyt.
8. Mik a legfontosabb üzenetei az őstörténeteknek (1Móz. 1-11) és a Jelenések könyvének?
9. Egy saját maga által választott ószövetségi könyv (vagy történeti bemutatása)
10. Egy saját maga által választott újszövetségi könyv (vagy történeti bemutatása)

A Biblia megértéséhez szükségünk van több alapvető fogalom ismeretére. Értelmezze a következő fogalmakat:

11. Evangélium és törvényeink
12. Élet, örökélet
13. Igazság, igazságosság
14. Isten Országa
15. Lélek, Szentlélek
16. Mit tud Jézus ellenségeiről és ellenfeleiről (farizeusok, …!?
17. Mit tud Jézus cím- és méltóságneveiről?

V.2. Hitvallásismeret

1. Kijelentés
Miért olyan fontos a kijelentés fogalma a keresztyén teológia számára?

Mi az ige hármas alakja? Mit jelent ez a – hitvallásunkból származó – latin mondat: „Praeditio verbi Dei est verbum Dei”?
Kálvin jelentősen ösztönözte a természettudományok fejlődését azzal, hogy véleménye szerint a természet visszatükrözi Isten bölcsességét és jellemét, ezért a természet törvényeinek kutatása a hit szempontjából is hasznos. Melyik volt az a másik jelentős gondolata, amellyel megvédte a Biblia isteni tekintélyét, de a tudományos kutatásokat sem korlátozta?

2. Predesztináció
Ki határozza el és ki létesíti a kapcsolatot az isten és ember közötti kapcsolatfelvételben? A református hagyományban hogyan nevezzük ezt a kezdeményezést és milyen (helytelen) értelmezések kapcsolódnak hozzá?
Milyen jó következmények származnak a predesztináció helyesen értelmezett hitéből?
Az 1563-ban kiadott „Heidelbergi Káté” (szerzői: Ursinus Z. és Olevianus G.) híres első kérdés-feleletében hogyan tükröződnek a kegyelmi kiválasztásban való hit és annak jó következményei?

3. Teremtés és a Rossz
Milyen következményei vannak annak a kijelentésnek, hogy egy személy teremti a világot?
Milyen következményei vannak annak a kijelentésnek, hogy a teremtés „jó”?
Elemezze a rossz és a szenvedés jelenlétére vonatkozó kérdésre adott választ néhány nem református tradíció nézőpontjából.
4. Mit jelent és mit nem jelent a gondviselés? Hogyan kapcsolódik össze a gondviselés és az emberi felelősség?
5. A XX. századi teológiai gondolkodás új módon közelítette meg a rossz és a szenvedés problémáját. Mi volt a helvét reformáció eredeti válasza és mit hangsúlyoz az „újreformátori” válasz?
6. Kicsoda Jézus Krisztus és mit cselekedett Ő?
7. Honnan ismerjük bűnös voltunkat?
8. Kicsoda igazulhat meg Isten előtt? Mi jár mindig együtt a megigazulással?
9. Lehet-e a keresztyén embernek szent életet élnie? Mit jelent és mit nem jelent ez? (Pl. katonáskodhat-e a keresztyén ember?)
10. Micsoda az anyaszentegyház?
11. Mi jellemző az egyházra?
12. Mi az egyház prófétai tiszte? Mit tud az egyház missziói tevékenységéről? (belmisszió, világmisszió, a missziológia, mint teológia tudományág néhány felismerése)
13. Mit tud a sákramentumokról vagy szentségekről?
14. Micsoda a szent keresztség? Meg kell keresztelni a kisdedeket?
15. Micsoda az úri szent vacsora? Milyen más hagyományokat ismer még ezzel kapcsolatban a miénken kívül, és milyen bibliai választ tud ezekre adni?
16. Mi az ember sorsa a Szentírás szerint a testi halál után? Mit tanít a Szentírás a feltámadásról és az utolsó ítéletről?

V.3. Hitvédelmi ismeretek

1. Milyen területeken van alapvető különbség a református és a római katolikus teológiai felfogás között? Mi ezekkel kapcsolatban a mi (bibliai érvekkel megindokolt!) álláspontunk?
2. Milyen területeken van alapvető különbség a református és a baptista teológiai felfogás között? Mi ezekkel kapcsolatban a mi (bibliai érvekkel megindokolt!) álláspontunk?
3. Milyen területeken van alapvető különbség a református és a szombatista felekezetek (adventisták.) teológiai felfogása között? Mi ezekkel kapcsolatban a mi bibliai évekkel megindokolt!) álláspontunk?
4. Milyen területen van alapvető különbség a reformátusoknak és a Jehova tanúinak teológiai felfogása között? Mi ezekkel kapcsolatban a mi (bibliai érvekkel megindult!) álláspontunk?
5. Milyen világvallásokat ismer, mik ezek leglényegesebb jellemzői keresztyén szempontból?
*6. Az első jelentős (és napjainkban ismét újjáéledt), a korai keresztyénséget is fenyegető tévtanítás a „Gnózis” volt. Mi ennek a lényege?
*7. A keresztyénség modern vetélytársai közül időrendben első volt a felvilágosult racionalizmus. Mi ennek a világnézetnek a legjellemzőbb sajátossága? Mik voltak bukásának okai?
*8. A keresztyénség modern vetélytársai közül a legfenyegetőbben fellépő a marxizmus-leninizmus volt. Mik a marxizmus sarkalatos fogalmai és állításai? Mik a marxizmus állításai a vallással kapcsolatosan? Ismertesse a marxizmus nézeteire vonatkozó ellenérveket!
*9. A természettudományos gondolkodásmód és a keresztyénség lényegüket tekintve nem vetélytársai egymásnak. Sőt, megfigyelhető, hogy sok természettudós kutatásai során közelebb került Istenhez. Milyen segítséget adott ehhez nekik tudományos tapasztalatuk?
*10. A XX. század sz. teológiájára nagy hatással volt az egzisztencializmus és a perszonalizmus filozófiája. Miben látja ezek lényegét, veszélyeit és tanulságos megállapításait?
*11. Sorolja fel a modern és a posztmodern világkép jellemzőit! Milyen változás állt be a keresztyénség helyzetében a posztmodern korban?
*12. Mik a New Age szellemi előzményei és fő jellemzői? Milyen módon lehet érvelni egy New Age hívővel kapcsolatos beszélgetésben?

V.4. Ökumené

1. Mi az EVT, és milyen hitvallás alapján kerülhetnek ebbe a szervezetbe a tagegyházak?
2. Milyen a világ és Magyarország keresztyéneinek felekezeti megoszlása?
3. Milyen kiemelkedő, sajátos értékeket tudnak felmutatni a más vallású felekezetek? Mennyiben szolgálhatnak ezek számunkra példaként?
4. Mit tud a más egyházaknál elindult megújulási törekvésekről, különösen is a II. Vatikáni zsinat eredményeiről?
5. Ön szerint hol húzhatók meg az ökumené határai, mi a különbség az ökumené és a szinkretizmus között?

V.5. Egyháztörténet

1. Az egyház helyzetének alakulása az első öt évszázadban.
2. A középkor néhány jelentős egyházi személyisége.
3. Az előreformáció legjelentősebb alakjai. Hogyan készítették elő a reformációt?
4. Luther
5. Kálvin
6. A magyarországi reformáció meggyökerezése.
7. Hitvédő erdélyi fejedelmek
8. Az ellenreformáció ténykedése.
9. Ébredési mozgalmak.
10. A reformátusok szerepe Magyarország történelmének és társadalmi életének alakításában.
11. Az egyház élete a kommunális diktatúrában.
12. Mutassa be a trianoni békeszerződés során tőlünk elszakított magyar református egyházak sorsának alakulását napjainkig.

V.6. Egyházjog

1. A Magyarországi Református Egyház kormányzatának alapelve, az egyház szervezeti felépítése.
2. Milyen kötelességei és jogai vannak egy református egyháztagnak és egy presbiternek?
3. Ismertesse a presbitérium feladataira és működésére vonatkozó szabályokat.
4. Hogyan történik a gyülekezet tisztségviselőinek választása? (lelkipásztor, főgondnok, presbiterek)
5. Milyen szabályok vonatkoznak az egyházközség gazdálkodására?
6. Milyen kötelességeket fogalmaz meg a gyülekezet számára a MRE Missziói törvénye?

V.7. Gyakorlati kérdések

1. A presbiteri tiszt alapigéje (Csel. 20,28) szerint a presbiternek először magára kell gondot viselnie. Milyen módon történik ez?
2. Mi a bibliaolvasás ajánlott módszere?
3. A presbiternek (mint a nyáj pásztorának) kötelessége a hívek gondozása is. Milyen fontos módszert ismerünk Isten népének pásztorolásában?
4. Mik a lelkigondozás alapszabályai?
5. Milyen alkalmakból látogasson a presbiter, és mikor szükséges feltétlenül a lelkész látogatása?
6. Milyen konkrét, gyakorlati tanácsokat lehet adni, akik lelkeket akarnak megnyerni Krisztusnak?
7. Milyen tanácsokat lehet azoknak adni, akik lelkeket akarnak megnyerni Krisztusnak?
8. Mit lehet tanácsolni a beteglátogatóknak?
9. Mit lehet tanácsolni az idősek és magányosok látogatásával kapcsolatban.
Milyen szempontok alapján adjunk lelki segítséget a következő kérdésekben:
10. Gyermeknevelés.
11. Párválasztás.
12. Lelki krízis, depresszió esetén.
13. Gyász esetén.
14. A gyülekezetben milyen szolgálatokat vállalhat egy presbiter, s ön azok közül melyikben vesz részt?

Felhasználásra javasolt irodalom:

Révész Imre: Öntudatos hit – Káté a református egyházba belépni óhajtók számára, valamint a gyülekezeti hitvédelem céljaira. (Debrecen, 1943). Alister McGrath: Híd – Új utak az apologetikában (Harmat 1997), Alister McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába (Osiris, 1995), Krisztusért és egyházért – Református Presbiterek Útmutatója (Iránytű, 1993), Református presbiteri füzetek (Kék füzetek 1-24., Arany füzetek 1-5.)
Összeállították: Bödecs Pál és Mikesi Károly.