Címlap

Énekek éneke

Dányi József

A címfelirat alapján a zsidó és a keresztyén hagyomány egyaránt Salamont tartotta a könyv szerzőjének, aki nemcsak bölcsességéről volt híres, hanem a világi költészetben való jártasságáról is.
A könyv héber címe: Sir ha sirim, azaz a legszebb ének. A könyvben használt szebbnél szebb kép teszi ezt a könyvet a virágénekek páratlan gyűjteményévé. A nagy ünnepeken felolvasott tekercsek közé tartozik és a Páska ünnepén olvasták fel. A gyűjtemény a fogság után keletkezett – a 4.század körül, és hosszú időn át vita folyt arról, hogy bekerüljön-e a kánonikus iratok közé, és még a Kr. utáni időben is volt olyan vélemény, amely a kánonban való szereplését vitatta.
A “legszebb ének” mintegy harminc dalt tartalmaz. E dalokat nyugodtan nevezhetjük szerelmes énekeknek, vagy szerelmi és lakodalmi énekek gyűjteményének. A rabbik ugyan még a 2. században is tiltották világi értelmezésüket, és a részletek borozás közbeni éneklését. Úgy látszik, volt rá példa, hogy borházakban énekelgették.

A szerelem, mint emberi érzés motívumainak értelmezéséből úgy tűnik sohasem zárták ki a további másodlagos jelentés keresését és vélt megtalálását. Az értelmezési nehézségeken allegorikus magyarázattal segítettek. Így lett a legszebb ének témája Izrael és Isten kapcsolata ill. az egyház és Jézus viszonya.

Követendő például szolgáljon számunkra az alábbi néhány mondat:

“Mikor szívemet a bölcsesség megtudására adtam, eszembe vettem az Isten minden dolgát … megértettem …, hogy az ember nem mehet a dolgok végére, akárhogy fáradozik is. Az igazak és a bölcsek cselekedetei mind az Isten kezében vannak. A szeretet és a gyűlölet is. Az ember szíve teljes gonoszsággal, és elméjében minden gonoszság van, amíg csak él, azután pedig a halottak közé megy. Az élőknek van reménysége, mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak már. Ezért, ha hatalmad van – te, aki élsz – erőd szerint cselekedd meg azt, mert semmi okoskodás, tudomány, bölcsesség és cselekedet nincs ott, ahová menendő vagy!
Tudom, hogy amit Isten cselekszik az örök, ahhoz nincs mit hozzátenni, és nincs mit elvenni és hogy azt Isten miért műveli. A dolgok summája mindezeket hallván ez: Az Istent féljed és az Ő parancsolatait megtartsad, mert ez az ember fő dolga!”
Hát ha ezek után nem akarjuk elolvasni a Prédikátorok könyvét, akkor milyen indíttatásra várunk még?
Tudjuk, hogy a Targum – az Ószövetség könyveinek régi, arám nyelvű fordítása – azt vallja, hogy “aki a szöveget szó szerint fordítja, az meghamisítja”. Az allegorikus magyarázatok gyökerei idáig nyúlnak. E magyarázatnak Clairveauxi Szent Bernát volt a nagy képviselője, aki egy életen át magyarázta az Énekek Énekét, s csak az 1-2.részről 86 igehirdetése maradt fenn.
Nem szeretnék beleveszni a különböző magyarázati szempontok felsorolásába és leírásába. Annál is inkább, mert az Énekek Énekének közvetlen értelme is maradandó igazságot hirdet. A nő a férfi számára, a férfi a nő számára, a szerelem maga is Isten ajándéka. Ezt az ajándékot pénzre, vagyonra váltani nem lehet, megvásárolni sem tudjuk s ha igen, kérdés, azt vettük-e, amit Isten készített és eladni sem szabad.

A magyarázók között sok olyan van, aki a legszebb éneket drámának tekintette. Azt látták, hogy a dráma minden kellékét megtalálhatjuk benne: van párbeszéd, van változó színtér, van kórus, és van drámai esemény. Szinte kínálkozott a 3 felvonás felvázolása:
1. Jelenés (1-3,5): Salamon háremében Salamon és Szulamit beszélgetése Az első és második önkívület
2. Jelenés (3,6 – 8,4): Kísértések és hűség
Salamon mennyegzőre készül
Salamon és Szulamit párbeszéde
A harmadik önkívület
Utolsó beszélgetés Salamon és Szulamit között

3. Jelenés (8,5 – 14) A szerelem győzelme
Szulamit és szerelmese
Szulamit gondoskodása húgáról
Visszapillantás
Az egyetlen kérés (halljam a hangodat)

Mások úgy gondolják, hogy a drámai műfajt több ok miatt nem lehet ráerőltetni az Énekek énekére. Inkább költői kompozíciót látnak abban, ami másokat a dráma felé sorolt és szívesen látnának e műben tanító költeményt vagy éppen lírai módon megszerkesztett idillt is. Ehhez Salamon és Szulamit neve is hozzásegít, hiszen az egyik “Békességes” (Salamon), a másik “Békességet találó” vagy “Tökéletes” (Szulamit) jelentésű, és a kulcsszó az egész “tekercshez”: Szerelem.
A “tekercs” dogmatikai és etikai csúcsát a 8,5-7-ben látom. A menyasszony öröme, hogy van kire támaszkodnia a pusztai úton. Ebben a támaszkodásban gyengesége és ereje – ha tetszik büszkesége is benne van. Tégy a szívedre, végy a karodra – mondja, mert elválaszthatatlanul a Tied akarok lenni!
A király – a mennyei is! – koldussá lett e szeretetben, a földi koldus pedig mennyei kincsek közé lendül. Ezekben a lángokban csak elégni szabad! Ilyen szeretettel csak a mi Megváltónk szeretett, ezért kívánunk hozzátartozni elválaszthatatlanul és örökre.
Összegezve az elmondottakat: ha a keleti költészetről beszélünk, szükségképpen a bibliai Énekek éneke című könyvre kell gondolnunk. Az Ószövetség eme sajátos irata, emelkedett gondolkodású, átszellemült irat, mely a költészet körébe tartozik. Az Énekek éneke c. könyv, - ha szabad így fogalmazni – a legbájosabb és a leginkább utánozhatatlan mindabból, amit a szenvedélyes, vonzó szerelem kifejezéseképpen reánk hagyott. Magával ragad bennünket, hogy azon állapotok közé soroljuk magunkat, melyben az énekszerzők voltak. Mindenütt a kedves kánaáni táj lágy levegője leng. Vidékiesen (falusiasan) meghitt viszonyok, szőlő, kert, fűszernövények, majd viszont a háttérben a királyi udvar, a maga pompájával. Mégis a fő tárgy: az ifjú szívek lángoló vonzalma, akik keresik egymást, eltaszítják, vonzzák, sokszor egészen egyszerű körülmények között. Megbonthatatlan az a tökéletesség, mely ennek az érzésnek a titkában rejlik.

- Ha “párhuzamos” irodalmat akarunk ehhez a könyvhöz találni, megtaláljuk Homérosz, Dante, Tolsztoj, Goethe, Vas István szavaiban, kik közül a legutóbbi az egyik versében így fogalmaz:
“Észak, Dél és Nyugat reszket,
birodalmak, trónok vesznek,
Napkeletre, fuss el messze,
Ősi szellőt lélegezve.
Szerelem és bor és ének…”


Énekek éneke kérdései:
1. Mi a könyv eredeti címe?
2. Melyik ünnepen olvasták fel?
3. Hogyan fordult Sulamit Salamon király felé?
1:2,4. – Csókoljon meg engem az ő szájának csókjával! – Vonj engemet teutánad, hadd fussunk!
4 Hogyan fordult a pásztorfiú felé:
1:7. – Mondd meg nékem te, akit az én lelkem szeret…
5. Mi nem tetszett Sulamiton a pásztornak?
5:5. – Az én kezeimről mirha csepegett, és az én újjaimról folyó mirha a
závár kilincsére.
6. Hová került Sulamit?
6:11-7:1. Lementem a diófás keretbe…., észre sem vettem, amikor Amminádib kocsijába tettek engem…, „Fodulj, fordulj, Sulamit! Fordulj, fordulj, hadd csodáljunk!”[Elrabolták, a király háremébe vitték]
7 Mi az igazi szerelem fölénye a testiség felett?
8:6-7. – Erős a szeretet, mint a halál, lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai. Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet, a folyóvizek sem boríthatnák azt el. Ha az ember minden házabeli marháját is adná is e szeretetért, mégis megvetnék azt.
8. Miért magyarázták három felvonásban a könyvet?
9. Kiknek a szerelméről szól név szerint és átvitt értelemben?
10. Kinek a szeretete lángol így értünk?