Dr. Nagy Antal Mihály

(1) A könyv neve. A könyv Dánielről kapta a nevét. A név jelentése: Isten az én bírám. A Héber Bibliában (BH) Dánijj él, a Septuagintaban (LXX) Daniél (rövidítve: Dan), a Vulgataban Liber Danihelis prophetae, röviden: Danihel, rövidítve: Dn.

(2) A könyv szerzője, keletkezési kora. A könyv kortörténeti hátterét ismerjük. Jójákim uralkodásának 3. évében, a karkemisi csata után, Nebukadneccar körülzárta Jeruzsálemet. „Az ÚR kezébe adta Jójákimot, Júda királyát és az Isten háza fölszerelésének egy részét; ő pedig elvitte a fölszerelést Sineár földjére, a maga isteneinek a templomába, és isteneinek a kincstárában helyezte el” (Dán 1,2). Foglyokat is vitt magával, mégpedig királyi vérből való, vagy nemesi származású ifjakat. Ezek között volt Dániel is. (Kr. E. 605.)

A könyvben négy babilóniai uralkodóval is találkozunk, akik a következők: Nebukadneccar, Bélsaccar, Dárius és Círus. A nevekből két probléma adódik. Az egyik: Bélsaccar Nebukadneccar vejének, Nabunoidnak volt a fia, Nebukadneccarnak tehát unokája volt. Az „atya” és a „fiú” szó azonban tágabb értelemben is használatos. Ez esetben Nabunoid nem vérszerinti utóda volt Nebukadneccarnak. Bélsaccar, az unoka viszont vérszerinti „fia” volt, és valóban király volt, mert társuralkodóként uralkodott. A másik kérdés az, hogy Bélsaccar után Círust várnánk, és nem Dáriust. A Dán 5,30-6,1-ben viszont ezt olvassuk: „Még azon az éjszakán megölték Bélsaccart, a káldeusok királyát. A méd Dárius pedig elfoglalta az országot hatvankét éves korában.” A két mondat szorosan összekapcsolja Babilon elfoglalását a méd Dárius személyével, holott Círus nevének kellene szerepelni. A megoldás kulcsa egy Hárán felfedezett Nabonid-szövegben van. A szöveg szerint a „méd Dárius” magának Círusnak egy másik neve és címe. Ez esetben helytálló a Dán 6,1 tudósítása, hogy a „méd Dárius elfoglalta az országot.” A Dán 6,29 helyes olvasata pedig ez: „Dánielnek aztán jó dolga volt a méd Dárius, azaz a perzsa Círus uralkodása alatt.” Círus anyja révén méd, apja révén perzsa volt. A kettős név nem csak az egyiptomiaknál, hanem a mezopotámiai térségben is ismert jelenség volt. A bibliai szerző tehát nem tévedett, hanem többet tudott, mint mi. Dánielt Dárius-Círus uralkodásának első évében (Kr. e. 539/538) dobták az oroszlánok vermébe. Mindaz, amit e történetben a királyról olvasunk (Dán 6,2-29) jól egyezik azzal, amit a méd Dáriusról, azaz Círusról tudunk. A Dán 6,1-29-ben tehát nem az Ezsd 5,6-6,12-ben szereplő Dáriusról van szó.

A könyv szerzőségének kérdése vitatott. A hagyomány Dánielt tekinti szerzőnek. Valójában nincs okunk Dániel szerzőségének megkérdőjelezésére. Dániel szerzőségének a megkérdőjelezése téves feltevésekre épül. Dániel rendkívüli egyéniség volt, nemesi, sőt valószínűleg királyi családból származott.

A könyv szerzőségének és keletkezési idejének kérdése szoros összefüggésben van egymással. A történetkritikai szemlélet nyomán uralkodóvá lett az a nézet, hogy a könyv nem keletkezhetett a babiloni fogság idején, így a szerzője sem lehetett Dániel. A dánieli szerzőséggel, s egyben a korai keletkezésével szemben három „nyomós” érvet szoktak felhozni:

a) A Dán 7,7-11-ben leírt vadállat IV. Antiokhosz Epiphanésszel azonos (Kr. e. 175-164), aki tűzzel-vassal hellenizálni akarta a zsidóságot. A könyv tehát csak IV. Antiokhosz Epiphanész korában, illetve ezt követően keletkezhetett. E nézet mögött lényegében a bibliai értelemben vett prófétaság tagadása van, amely szerint a próféták nem hirdethettek meg előre eseményeket. Ez az érv elesik, mert éppen az ellenkezője igaz: „Az én Uram, az Úr semmit sem tesz addig, míg titkát ki nem jelenti szolgáinak, a prófétáknak” (Ám 3,7; vö. Jn 16,13). A Dániel látomásaiban szereplő vadállatok beazonosítása nagyon kérdéses, mivel az eljövendő világbirodalmakról van szó, egészen az Emberfia országának eljöveteléig (Dán 7,13-14; 7,27). Ez szétfeszíti az azonosítások mögötti történeti kereteket. A Dán 7,12 szerinti a negyedik vadállat megölésekor a „többi vadállattól is elvették a hatalmat, de ideig-óráig életben hagyták őket.” Ez azt jelenti, hogy nem csak egymásutániságról van szó, hanem egymásmellettiségről is, mint a Jelenések négy lovasa esetében (Jel 6,1-8). Ha a negyedik birodalom valóban azonos lenne Nagy Sándor világbirodalmával, akkor a Magasságos szentjei országának már régen el kellett volna jönnie. Az öt birodalom eszméje megfelel a babiloni világhétnek, s a Dán 7 a világtörténelmet vázolja fel dióhéjban, ami a Magasságos szentjeinek az országába torkollik. Hasonló jelenséggel máshol is találkozunk a Bibliában. A Jel 12 például az egész üdvtörténetet sűríti egyetlen fejezetbe.

b) A másik döntő érv a könyv késői keletkezése mellett a kétnyelvűség: az 1,1-2,4a héber, a 2,4-7,28 arám, a 8-12 héber nyelven íródott. A történetkritikai szemlélet szerint az arám nyelv és az arameizmus (az arám nyelvre jellemző fordulatok, kifejezések) szereplése a késői keletkezés bizonyítéka. Ez az érv elesik, mert az arám már régóta a diplomácia nyelve volt (vö. Ézs 36,11: „Akkor Eljákim, Sebná és Jóáh ezt mondta a kincstárnoknak: Beszélj szolgáiddal arámul, mert megértjük”; 2Kir 18,26). A nyelvek, esetünkben a héber és az arám váltakozása egy íráson belül megfelel az A – B – A irodalmi formának, ami az ókorban ismeretes volt, s a szerző műveltségére utalt, amit Dániel esetében nem vonhatunk kétségébe (vö. Dán 1,3-6.17-20).

c) A harmadik nyomós érv a könyv helye a héber Kánonban. Dániel könyve a BH-ban nem a próféták között, hanem a Héber Kánon harmadik részében, a Kötúbim-ban (Írások) szerepel. A Septuagintaban viszont (Kr. e. 3-2. sz.) Dániel könyve a „Késői próféták” sorában, Ézsaiás, Jeremiás és Ezékiel után olvasható. Ez azt jelenti, hogy Dániel könyve csak jóval később került a Kötúbím-ba. Ebben – kimondva, vagy kimondatlanul – döntő szerepe volt a keresztyénséggel való polémiának, mivel az Újszövetségben Dániel könyve a legtöbbször idézett ószövetségi könyv. Bibliánk a Septuaginta sorrendjét követi, joggal. A történetkritikusok a látomások miatt fosztják meg ettől a helytől, jogtalanul, hiszen a kortárs Ezékielre is jellemző a látomások sokasága.

Mindezek alapján nincs okunk kétségbe vonni, hogy a könyv Dánieltől származik. Írásba foglalása Kr. e. 530 körülre tehető.

(3) A könyv jellegzetessége, teológiai jelentősége. A könyv jellegzetessége – amint már érintettük -, az A – B – A irodalmi forma, ami egyúttal a tartalmilag két fő részre – történeti (1-6) és látomások (7-12) osztott könyv eredeti egységét is tanúsítja.

A könyv teológiailag is egységes. Mind a történeteket, mind a látomásokat, valamint a Dániel bűnbánati imáját tartalmazó rész egyértelműen és egybehangzóan arról tesz bizonyságot, hogy isten szuverén ura a történelemnek, s a történelem célba érése Isten királyi uralmának a megvalósulása. Az ember fő dolga, hogy mindig, minden körülmények között ragaszkodjon Istenhez, bízzon benne, bízza egészen rá magát, kijelentette akarata legyen szent, felbonthatatlan számára. A történeti rész (1-6) mintapéldáját annak is, hogy egy kisebbségben élő nép, népcsoport hogyan őrizheti meg identitását úgy, hogy betölti a Jeremiás által adott tórát (útmutatást): „Fáradozzatok annak a városnak a békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte a z Úrhoz, mert annak békességétől függ a ti békességeket is” (Jer 29,7).

Dániel könyvére is jellemző valamely teológiai mondanivaló kettős megjelenítése, valamint az összefoglaló-kifejtő módszer alkalmazása. Mindkettő ismert ókori irodalmi forma.

Kettőzés: Isten elvetette Sault engedetlensége miatt: lSám 13,6-14; 15,1-29. Dávid kétszer kímélte meg Saul életét: 1Sám 24,1-16; 26,5-20. Nebukadneccar két álma: Dán 2,1-48; 4,1-34. Isten két csodálatos szabadítása: Dán 3; 6.

Összefoglalás-kifejtés: 1Móz 1,27: „férfivá és nővé teremtette őket.” 1Móz 2,4-24. A Dán 7,1-28 az öt birodalom, a világhét tömör leírása, a 8,1-27; 9,21-12,13 pedig a világhét egyes eseményeinek, korszakának részletesebb kifejtése. Kétségtelen, hogy a Dán 8-12-ben bekövetkezendő és bekövetkezett történelmi eseményekről van szó, főleg a görög-perzsa háborúról, Nagy Sándorról és birodalmáról, Nagy Sándor birodalmának négy részre osztásáról, a Ptolemaioszok és a Szeleukidák küzdelméről, IV. Antiokhosz Epiphanész rémuralmáról. Ugyanakkor a szakaszban foglaltak szét is feszítik ezt a történeti keretet: a Mt 24,15 jövőbeli eseményként beszél a „pusztító utálatosságról”, többször is hangsúlyos utalás történik a végidőkre, s mindez törés nélkül beletorkollik a végidők legvégső eseményébe: a halottak feltámadásába. A kortörténeti vonatkozások tehát valósak, ugyanakkor szimbolikusak is: a világban egészen a végidők végéig folyik a harc országok és népek között a hatalom birtoklásáért. Isten népe őrlődik, szenved e harcok közepette, de egyben tisztul is. Van hatalma kimenteni az égő és tüzes kemencéből, az oroszlánok verméből. Ha nem teszi, annak oka van, népe pedig hittel és bizalommal fogadja el kezéből az életet és a halált, a szabadítást és a mártíriumot. Elsőszülöttként a népek közül, mint az Egyszülött-elsőszülött, aki az Isten Fiaként emberré lett megváltásunkra, s aki az idők végén visszajött az ég felhőin a dicsőséges Emberfiaként hatalommal és dicsőséggel.

Források:
Dr. Nagy Antal Mihály: Az Ószövetség könyvei. Bevezetés. Sárospatak, 2007.
Dr. Nagy Antal Mihály: Izráel története. Sárospatak. 2007.
Dr. Nagy Antal Mihály: Bibliateológia. 2007. kézirat. A források forrásai 1. a
forrásoknál

Kérdések haladóknak Nagy Antal Mihálytól:
Fogság elötti kor
1. Mely bibliai könyvek tudósítanak a királyok koráról az ország kettészakadásától a babiloni fogságig?
2. A megnevezett könyvek milyen forrásokra hivatkoznak?
3. Miben hasonlít és miben különbözik a Királyok két könyve és a Krónikák két könyve?
4. Szükségszerű volt-e az ország kettészakadása?
5. Miért készíttette I. Jeroboám két aranyborjút, hogyan jelenik meg prófétai megítélésük Izráel története során?
6. Mely királyok idején volt jó kapcsolat Izráel és Júda között, milyen következményekkel járt?
7. Mikor, miért, hogyan következett be Izráel pusztulása?
8. Miért nem tudta Asszíria elfoglalni Jeruzsálemet?
9. Mi a hasonlóság és a különbség az ezékiási és jósiási reform között?
10. Kik voltak e korszak prófétái, és kinek-kinek mi volt a sajátos üzenete?

Fogság és fogság utáni kor
1. Milyen négy út volt Júda lakosai előtt Jeruzsálem eleste után?
2. Milyen volt a Babilóniába deportáltak élete?
3. Milyen nagy szellemi mozgalmak voltak a babiloni fogság idején?
4. Hogyan találkozott Izráel vallása a népek vallásaival a fogság idején, mi volt a nagy kihívás és hogyan válaszolt rá?
5. Hogyan, miben lett áldássá a nagy keserűség?
6. Hetven év-e a hetven év?
7. Milyen volt a zsidóság vallási élete a fogság idején, hogyan alakult a templomnélküliség és az áldozat kérdése?
8. Ki volt Ézsdrás, milyen események, dolgok kapcsolódnak nevéhez?
9. Ki volt Nehémiás, milyen események kapcsolódnak nevéhez?
10. Kik voltak a kor prófétái, kinek-kinek mi volt a sajátos üzenete?

Jób könyve
1. Mi jellemző az ószövetségi bölcsességirodalomra, mely könyvek tartoznak hozzá?
2. Mi Jób könyve prológusának a tartalma és jelentősége?
3. Jób személyiségének milyen vonásai rajzolódnak ki a prológusban, a vitákban és az epilógusban?
4. Az ártatlanság kérdése hogyan jelenik meg Jób könyvében?
5. Van-e az embernek reménysége a halálban Jób könyve szerint? A halál, halál utáni élet, feltámadás kérdése milyen feleletet kap?
6. A bűn és szenvedés kérdése hogyan jelenik meg Jób könyvében?
7. Mi a probléma Jób barátainak a beszédeivel?
8. Kicsoda az ember Jób könyve szerint?
9. Hogyan ítéli meg Isten a barátok és Jób beszédeit?
10. Hogyan szól (jelenti ki magát) Isten az embereknek Jób könyve szerint?

Példabeszédek, Prédikátor,Énekek éneke
1. Milyen gyűjtemények találhatók a Példabeszédek könyvében?
2. Ki a bölcs a könyv szerint?
3. Hol, hogyan jelenik meg a bölcsesség személyként a Példabeszédek könyvében?
4. Mik a számmondások, milyen számmondások vannak?
5. Mi a bölcsesség haszna, milyen példák találhatók a Példabeszédek könyvében?
6. Hogyan tanít a jó cselekvésére, a szociális érzékenységre?
7. Mit jelent a „hebel” (hiábavalóság) a Prédikátor könyvében?
8. Mit mond a Prédikátor könyve az életről, halálról, a halál utáni életről?
9. Miért kerül be a Kánonba az énekek éneke?
10. Mit mond az Énekek éneke a férfi és a nő kapcsolatáról, a szerelem minisztériumáról?

Zsoltárok
1. Kik voltak a zsoltárok szerzői?
2. Miben áll a zsoltárok kettős természete?
3. Mi a magyarázata a számos zsoltárban megtalálható hangulatváltásnak?
4. Mit jelent az, hogy a zsoltároknak történetük és kétirányú mozgásuk van?
5. Mi jellemző az alfabetikus zsoltárokra, melyek?
6. Melyek a bűnbánati zsoltárok, mi a jellemzőjük?
7. Mi jellemző az individuális és a kollektív panasz-zsoltárokra, melyek?
8. Mi jellemző a messiási zsoltárokra, mit mondanak a Messiásról?
9. Mi jellemző a hálaadó, magasztaló zsoltárokra, melyek?

Nagypróféták
a) Ézsaiás, Jeremiás
1. Kik voltak a próféták, mi az igaz prófétaság feltétele és ismérve?
2. Ki volt Ézsaiás, mit tudunk róla?
3. Milyen kérdések és válaszok vetődnek fel Ézsaiás könyvének egységével kapcsolatban?
4. miért kérdés Ézsaiás személye és a könyv egysége? A prófétaság értelmezése hogyan befolyásolja a választ?
5. Miért az Ószövetség evangélistája Ézsaiás?
6. Ki volt Jeremiás, mit tudunk róla?
7. Milyen „hazug beszédek” ellen kellett Jeremiásnak harcolni?
8. Mit jelentett ki Isten Jeremiás által az új szövetségről?
9. Milyen összefoglaló értékeléseket találunk Jeremiás könyvében az ország és Jeruzsálem pusztulásának okáról?
10. Mit mond Ézsaiás és Jeremiás Izráel helyreállításáról?

Nagypróféták
a) Ezékiel, Dániel
1. Ki volt Ezékiel, mit tudunk róla?
2. Mi az őrállók felelőssége Ezékiel könyve szerint?
3. Mit mond a bűn és bűnhődés kérdéséről Ezékiel?
4. A Szentlélek ígérete hogyan jelenik meg Ezékiel könyvében?
5. hol, hogyan, milyen szabályok szerint kell felépíteni az új templomot?
6. Ki volt Dániel, mit tudunk róla?
7. Milyen alapon vonják kétségbe a könyv korai keletkezését és Dániel szerzőségét, az érvek miért nem helytállóak?
8. Mi a könyv történeti háttere, mit tudunk a könyvben szereplő uralkodóról?
9. Mi a 7. fejezet tartalma, értelmezésének kulcsa?
10. Mit jelentett ki Isten a végidőkről, a kijelentés misztériumáról a Dán. 12,1-13-ban?