Jónás könyve
Varga Gyöngyi
1. A könyvről, keletkezéséről és szerzőjéről
• A 12 kispróféta könyvei közé tartozó irat, amely tartalmát és stílusát tekintve a prófétai legendákra is emlékeztet. (pl. az Illés – Elizeus hagyományra) Ugyanakkor azonban rokonságot mutat a bölcsességirodalommal is. (Jób könyve)
• Az izraeli prófétaságra jellemző az önkritikus hangvétel: a próféta Isten tanítványa marad, aki küldetésében folyamatosan korrekcióra szorul.
• Jónás neve galambot jelent. 2Kir 14,25 említi meg ezt a nevet: II. Jeroboám uralkodása idején (Kr. e 786-746) visszaállította Izráel régi határát Isten igéje szerint, amelyet kijelentett Jónás, Amittaj fia, a Gat-Héferből származó próféta által.
• Jónás könyve tanító elbeszélés: midrás / másál (példabeszéd)
• Nem történeti igényű beszámoló, ezért a kutatók elvetették a két Jónás azonosítását, és annak lehetőségét, hogy az irat a Kr. e. VIII. sz.-ban keletkezett.
• A könyv stílusa, teológiai szemlélete Ezsdrás, Nehemiás korára utal (Kr. e. V. sz. vége). Szemben áll, ill. korrekciót nyújt a hazatérés, újjáépítés időszakára jellemző exkluzivista, szeparatista, xenofób törekvésekkel szemben.
• Keletkezésének lehetséges legkésőbbi ideje: Kr. e. 200. körül (Jézus, Sirák fia könyve már említi a 12 kispróféta iratát)
• Ninive: az ókorban Asszíria fővárosa volt, Kr. e. 612-ben pusztították el a Babiloniaiak. A történet szempontjából itt szimbolikus szerepet kap.
2. A könyv szerkezetéről
• A könyv két fő részre tagolódik: 1-2. és 3-4. fejezet: a gondolati párhuzamok mellett kontraszt is kimutatható a szövegegységek között.
• Szimmetrikus szerkesztési elv jellemzi, amely a tanítás elmélyítését szolgálja.
• Négy fejezet – négy „szín”: a szerző felváltva mutatja a pogányok egy-egy csoportját (1. fejezet: hajósok kapitányukkal; 3. fejezet: niniveiek királyukkal), valamint Jónást és Istent (2. és 4. fejezet)
• A könyv kulcsszavai: nagy, gonosz, kiválaszt, félelem, leereszkedik, halál, haragszik, megszán
• Érdekes megfigyelnünk, hogy az 1-2. fejezetben Jónás egyre messzebbre, ill. mélyebbre távolodik Istentől: lemegy Jáfóba (1,3), hajóra száll Tarsus felé /Tartessus: DNy-Spanyolország/ (1,3), lemegy a hajó mélyére (1,5), majd a tengerbe vetik (1,15), végül a tenger mélyére kerül a hal gyomrában. (2,1.4.7)
• Jónás imája: zsoltár; kérdés, hogy eredetileg is az elbeszéléshez tatozott-e? A történet kontextusába nehezen illik bele a szabadulás múlt idejű említése, valamint a jeruzsálemi templomra való utalás.
3. A könyv ironikus, szatirikus hangvételéről
• A könyv szatirikus novellába ágyazott próféta-karikatúra. Írójának szándéka, hogy hangot adjon a kétségeinek a túl egyszerű, sematikus megoldásokkal, és a terjengős ortodoxiával szemben.
• Groteszk jelenetek, mozzanatok a történetben:
- Amittaj: megbízható – Jónás minden, csak ez nem >> irónia
- Jónás szökése: 5 ige (dinamizmus) – tettek szavak nélkül <>
a hal gyomrában: szavak tettek nélkül
- Jónás, Isten prófétája – ő az, aki egyedül nem imádkozik a hajón
- kontraszt: nyüzsgő tengerészek, alvó Jónás
- A kapitány fölébreszti Jónást: „Kelj föl, kiálts!” – ez ugyanaz a mondat, mint
amit Isten mondott Jónásnak 1,2 szerint
- Istentől való menekülése sok pénzébe került Jónásnak, a hal gyomrában
azonban ingyen utazik három napon át, és visszatér a kiindulási pontra
- Jónás hitvallásai és tettei közötti ellentmondások vannak (1,9; 4,2)
- A nagy hal kiköpi Jónást – a próféta „megemészthetetlen”?
- Ninive: nagy városa Istennek >> az Úré a föld, és ami betölti
- Hajósok, niniveiek: felismerik Isten akaratát, hisznek benne – csak Jónás
érzéketlen Isten szándéka iránt
- Jónás próféciája: egyetlen rövid prófétai üzenet (orákulum): „Még 40 nap, és
elpusztul Ninive!” (3,4) >> minden más prófétai könyvben az üzenet teszi ki
a prófétai irat legnagyobb részét
- Ninive lakói királyostul megtérnek az 5 szavas igehirdetésre
- zsákruhát öltenek és böjtölnek még az állatok is (3,7-8)
- Isten megbánja haragját (3,10; 4,11) <> Jónás erre nem hajlandó:
„Haragszom mindhalálig”
- Jónás reakciója: dühös lesz Ninive megtérése miatt > A niniveiek gonoszsága
Jónásba ment át; akkor morog, amikor egy életre szóló sikert ért meg
- Jónás „kedélyállapot-változása” (ricinusbokor: kényelem, öröm) <> Ninive
királya ugyanakkor zsákruhában böjtöl
- Különbségtétel jobb és bal kéz között: képtelenség az erkölcsi ítéletre
- Isten kérdése: Ne kegyelmezzek Ninivének? Jónás bárhogy felelne, bajba
kerülne
- Isten példázata a bokor: didaktika, nevelés
- sértődöttség és halálvágy > Jónás napszúrást kap, ájuldozik – ezért is
meghalni kíván
- Mekkora erőfeszítést kell kifejteni Istennek, hogy egyetlen ember torz hitét,
megrögzöttségét helyreállítsa! És milyen kis erőfeszítésébe kerül, hogy
megtérjenek a pogány tengerészek és a niniveiek!
- „Ott a sok állat is!” – ökoteológia? > a teremtett világ iránti felelősség
4. A könyv teológiai mondanivalója
• Egyes kutatók feltételezik, hogy a könyv a babiloni fogság allegóriája (Jónás engedetlensége és büntetése, a megtérés fontossága)
• Izráelnek már nincs előnye az idegen népekkel szemben.
• Jónás akarata ellenére Isten eszköze lesz a pogányok megtérésében.
• Isten felhasználja a teremtést (szelet, nagy halat, ricinusbokrot, férget) szándékai megvalósításához.
• Hitvallás: Isten öt tulajdonsága: 4,2b (// 2Móz 34,6)
• A könyv egészét áthatja a bűnbánat – bűnbocsánat teológiai témája.
• A szerző Isten irgalmasságát hangsúlyozza (Kr. e. VI. sz-tól és ebben a korban válik egyre fontosabbá a prófétai igehirdetésben: Deuteronómium, Jeremiás, Ezékiel)
• Isten megmentő kegyelmének kozmikus távlatai vannak. (teremtettség)
• Teodícea: a főszereplő egy hús-vér ember, nem hős, de hibái ellenére rokonszenvezünk vele. Ellenállása, reakciói mögött ott áll az az őszinte törekvés, hogy kibékítse az igazságos Istenről alkotott képet a könyörülő Isten valóságával.
• Isten szuverén Úr, szabadon, saját döntése szerint bocsát meg – még a Niniveieknek is. >> Ez az Istenkép kihívást jelentett; párhuzamba állítható a Isten Jézus által megmutatott valóságával. (pl. Mt 5,45 Lk 19,1-10)
• Az alázat etikai témája: Isten személye a hangsúlyos, nem a prófétáé!
• Erőszak, törvénytelenség: „hamasz” (elnyomás): a prófétai üzenet alapeleme
• Vallási fogékonyság az idegenekben: a félelemtől eljutnak Isten (JHVH) félelméig.
• A megtérés három lépcsőfoka: 1. a bűn elismerése (külső: böjt, zsákruha; belső: ima, bűnbánat), 2. elfordulás a gonosztól, 3. annak belátása, hogy Isten szabadon dönt, hogy megkegyelmez-e?
• A szerző folyamatosan kérdéseket tesz fel, ezzel az olvasót, hallgatót is bevonja a történetbe.
• Hatástörténet, értelmezés:
Nem a csodaelbeszélés adja a könyv jelentőségét!
„Jónás jele”: Mt 12,38-42 és Lk 11,29-32 eltérően fogalmazza meg, hogy
milyen jel is ez.
A keresztény értelmezés számára a könyv prédikáció Isten irgalmasságáról,
amely a legteljesebben, az egész teremtettség számára Jézus Krisztusban
öltött testet.
1. Mi volt Jónás küldetése?
2. Miért fontos a próféták üzenetében a megtérésre hívás?
3. Milyen istenképet mutat meg Jónás könyve?
4. Milyen prófétaképet mutat meg Jónás könyve?
5. Hogyan kap hangot a könyvben a teremtett világ iránti emberi felelősség?
6. Mik a babiloni fogság teológiai tapasztalatai, és miként csapódnak le ezek Jónás könyvében?
7. Hogyan mutatkozik meg a könyvben a szimmetrikus szerkesztési elv?
8. Miben áll Ninive szimbolikus szerepe a történet szempontjából?
9. Miben mutatkozik meg Jónás könyvének „különállása” a többi kispróféta könyvétől?
10. Mit ért az Újszövetség „Jónás jelén”?