Jakab Erika

1.) Keresztelő János személyének áttekintése (Idézet Dr. Barta Tibor: Keresztyén Bibliai Lexikon, Kálvin Kiadó)
„Keresztelő János Zakariás pap és Erzsébet fia, aki prófétai igehirdetésével valóságos népmozgalmat indított el Judeában, s aki magát Jézus előfutárának tekintette.

1. Élete
Mind apai, mind anyagi ágon papi eredetű volt. Idős szüleinek sokáig nem volt gyermekük, de végül is imádságukat meghallgatta Isten és Gábriel angyal által közölte velük, hogy fiuk lesz akivel Istennek különleges tervei vannak (Lk. 1,5-25.) János már gyermekkorában beteljesedett Szentlélekkel. Júdea pusztájában nevelkedett, ahol a qumráni közösség is élt, lehet, hogy kapcsolatban állt velük. Szolgálatát is a pusztában kezdi (Mt. 3,1 stb.). Külső megjelenése, ruházata, étrendje a prófétákéra emlékeztetett (Mk. 1,6). Hirdette Isten ítéletét és megtérésre hívott. Akik hittek a szavának, azok megkeresztelkedtek általa a Jordán folyóban – innen ered a „Keresztelő” melléknév -, bűneiket megvallva (Mt 3,6). Tanítványi köre böjtölt, imádkozott, szigorú kegyességet élt (Mt 9,14). Prófétai feddésben részesítette Heródes királyt, aki sógornőjét vette feleségül, ezért a király felesége rábeszélésére lefejeztette Keresztelő Jánost.

2. Tevékenysége
Igehirdetésében elsősorban a mindenki által várt Isten Országa elközelítéséről szólt (Mt 3,2), de úgy, hogy az nem a nép fáradalmát hozza el., hanem az ítéletet (Mt 3,10; Lk 3,9). Az ítéletben senki sem mentheti magát azzal, hogy a hívő Ábrahám leszármazottja (Mt 3,8k). egyedül a megtérés segíthet. Tudjuk, hogy a nép különféle rétegeinek különféle magatartást jelentett az általa követelt megtérés: az átlagembernek meg kellett osztani a ruháját a nélkülözőkkel; a vámszedőknek nem volt szabad másokat megkárosítaniuk; a katonáknak meg kellett elégedniük zsoldjukkal (Lk 3,10-14). Mindezzel az ÓSZ-i prófétai társadalmi erkölcs tanítását alkalmazta hallgatóira. Új volt viszont Isten Országa elközelítésének említett gondolata, a keresztséghez kapcsolódó bűnbocsánat ígérete, annak hangsúlyozása, hogy az ő munkája csak előkészítés, de közel van valaki, akiben maga Isten jelenik meg.

3. János és Jézus
Keresztelő János önmagát sem tartotta méltónak arra, hogy az Eljövendőnek akárcsak rabszolgája legyen (Mt 3,11). Ő csak út-előkészítő, kiáltó szó a pusztában (Mt 3,3), aki után majd maga az Úr jön el. Isteni parancsot követve János megkeresztelte Jézust (Mt 3,13-17 par.) és bizonyságot tett Róla: látta a Szentlelket rászállni és Isten kijelentését vette arról, hogy Jézus az Isten Fia (Jn 1,34). A nép bizonyos köreiben az a hiedelem élt, hogy talán János a Messiás. Ő azonban ezt visszautasította és kifejezte, hogy Jézust magánál sokkal nagyobbnak tartja, olyannak, aki elveszi a világ bűneit (Jn 1,36). Jézus maga többször elismerően nyilatkozott Jánosról. A „legnagyobbnak” mondta azok közül, akik „asszonytól születtek” (Mt 11,11), Illéshez az ÓSZ nagy prófétájához hasonlította, sőt „prófétánál is nagyobb”-nak tartotta (Mt 11,9). Ezért nincs mentsége azoknak, akik sem az aszkéta-ítélethirdető Jánosnak, sem Jézusnak, a bűnösök barátjának nem hittek (Mt 11,16-29; 21,31-32). Keresztelő János nem egy tanítványa csatlakozott Jézushoz (Jn 1,37). Pünkösd után az apostoli misszió találkozott Keresztelő János tanítványokkal, azokat azonban újra keresztelték Jézus nevére (Ap.Csel 19,1-7).

4. Biblián kívüli források
Josephus Flavius zsidó történetírónál két feljegyzést találunk Keresztelőről. Elmondja, hogy melyik börtönbe zárták Jánost és azt, hogy a nép Heródes háborús vereségét Isten büntetésének tartotta, Keresztelő János kivégzése miatt. Josephus leírja János tanítványai életmódját. Az ún. MANDEUS irodalomban nagy szerepe van Keresztelő Jánosnak.” BJ

2.) Négyszáz év Malakiástól Mátéig

Mintegy négyszáz éves időszak terjed az Ószövetség végétől az Újszövetség kezdetéig. A két testamentum közötti nagy szakadék ideje ez. Erről a négyszáz évről hallgat a Biblia.
Erre az időszakra vonatkozó ismereteinket a zsidó Josephus írásaiból, az apostolok bizonyos könyveiből, valamint a görögök és rómaiak írásaiból ismerhetjük meg.
Ebben az időszakban különös szerepet játszik Antiochus Epifánész szír király, aki kegyetlenül üldözte a zsidókat és sokakat megölt. Kr. e. 170 körül betiltotta a zsidó istentiszteleteket a templomban és ott bálványimádást vezetett be, és ezzel megszentségtelenítette a templomot és az oltárt. Ebben mintegy a Dán.11:21-35 próféciájának beteljesedését láthatjuk.
Nemzeti önérzettől vezetett zsidó felkelés állt neki végül ellent, így támadt a Makkabeusok felkelése. Függetlenségi háborúk sora következett. Ezen kívül Izraelt fájdalmas vallási villongás osztotta meg. Ebben az időben keletkezett a farizeusok és sadducceusok két nagy szektája.
A szabadság kivívására indított mozgalmukat végül a rómaiak végérvényesen szétverték. Újra nyomorúság és szükség szakadt Izraelre.
Ebben az időben egyre inkább erősödött a Messiás eljövetelének várása és ekkor született Jézus Krisztus, a világ Megváltója.
Izrael életében többször előfordult, hogy Istennek nem volt szava, mondanivalója az Ő test szerint választott népéhez. Az Ószövetség és Újszövetség közötti időszak az Isten részéről a hallgatás időszaka volt. Elnémultak a próféták, mert általuk Istennek nem volt kijelentenivaló üzenete, parancsa népe számára. A nagy szakadék ideje ez, melyben Isten engedi az ő népét a történelem nagy folyamában.
Azt is látjuk, mert nagyon szembetűnő, hogy nagy különbség van az Ószövetség és Újszövetség, az ígéret hirdetése és beteljesedése között. Mi lesz, vagy ki lesz az, ami vagy aki a két szövetség közötti híd lesz? Tudjuk jól, hogy a híd szerepe, hogy a nagy szakadékot áthidalja, összekösse az egymástól nagy távolságban lévő pontokat. Isten maga az, aki gondoskodik arról, hogy legyen híd, összekötő az Ószövetség és Újszövetséget elválasztó négyszáz év között. Ez az összekötő Keresztelő János személye, aki az utolsó próféta, és egyben a Messiás út készítője.
A hídnak fontos része a két parton, vagy part közelében elhelyezkedő tartópillér. Melyik az a két biztos pont, mely az Ószövetség és Újszövetség két partján van, és meggyőz bennünket Keresztelő János két szövetséget összekötő személyéről?

3.)A két tartópillér az Ószövetség és Újszövetség határán

a) Ígéret a király követőinek jöveteléről az Ószövetségben
➢ Keresztelő János prédikációja kezdetén az Ézsaiás 40:3-ban és a Mal 3:1-ben található próféciákra hivatkozik. Mind a négy evangélium utal Keresztelő Jánossal kapcsolatban Ézsaiás szavára (Mt 3:2, Mk 1:2-3, Lk 3:4-6, Ján 1:23).
Az Ézs 40:3 „útépítő munkásokról” beszél, akiket felkér és az a feladatuk, hogy készítsék elő az utat a kietlenben, a pusztában az Úr és visszatérő népe számára. A száműzöttek visszatértek Kr. e. 537-ben a babiloni fogságból. Keresztelő János is a pusztában készítette az utat, az Úr eljövetelére és a népet Istenhez való visszatérésre hívta.
János volt tehát az a kiáltó hang a pusztában, aki felkészítette a népet, a maradékot a Messiás fogadására. Prédikációja pedig utal eljövetelének céljára, arra, hogy az embereket elkülönítse a korabeli vallásos rendszerektől, valami újra mutasson rá. Nem lehet az ősökre, azok hitére, sőt Istenhez való viszonyulásukra hivatkozni, nem lehet Ábrahám neve alatt megállni majd az eljövendő előtt. Nem lehet hivatkozni a múltra, nem lehet dicsekedni azzal, hogy kik ők. Keresztelő János újat hozó üzenete, egyénileg és üres kézzel lehet, és kell jönni. A nép méltóságáról, melyet a múlt örökéül kapunk, melyre mindig hivatkozunk, félre kell tenni, mert az előtt, aki jön, megég. A múltat nem lehet felmutatni. Isten a jelen és az egyes ember élete értéke.

➢ Az Ószövetségi tartópillér második megerősítője az Ezékieli prófécia, melyben Isten majd tiszta vizet fog önteni az ő népére, megtisztítja bálványaitól és új szívet és új lelket ad beléjük, hogy törvényeit megőrizzék és betöltsék. Ez.36:25-27. Megtisztulás nélkül a törvényt is át lehet hágni, megtisztulással pedig be lehet tölteni. Keresztelő János tevékenysége arra mutat rá, hogy tegyenek vallást bűneikről (megtisztulás, bálványimádat) és teremjenek a megtéréshez illő gyümölcsöket, azaz az életük hétköznapjai a megtisztulás után legyen hitelessé.
Ezékiel próféciája a tiszta víztől az új lélek elnyeréséig abban nyer Keresztelő János bizonyítást, hogy így beszél: „én ugyan vízzel keresztellek titeket…, Ő Szentlélekkel és tűzzel” (Mt.3-11).

➢ Mal.4:1 és 5,6 verse arra utal már az Ószövetség lapjain, hogy eljön az ítélet napja és minden gonosztevő mint a pozdorja megégettetik, amely még a gyökérre is hat. Malakiás beszél arról, hogy Isten elhozza Illést, a prófétát, mielőtt az a félelmetes nap eljön. És azután Keresztelő János elkezdi üdvözítő szolgálatát, sokak számára ez lesz a kérdés: kicsoda vagy Te? Többek között ezt is megkérdezik tőle, hogy Illés vagy? Azért kérdés ez, mert az Ószövetség prófétájához hasonló külsőben jelent meg. Teveszőr ruhában, bőrövvel a dereka körül (2 Kir.1:8, Zak.13:4). Tápláléka pedig sáska és erdei méz volt. A sáska a szegények étele (3 Móz.11-21) Illéshez hasonlóan János is sokáig nomád életet élt, és keményen prédikált.

b.) Ígéret a király követének jöveteléről az Újszövetségben
➢ Keresztelő János születésének ígérete
A 400 éves intertestamentális időt összekötő hídnak, Újszövetségben lévő tartópillére az előfutár születésének angyali bejelentése, mely csak Lukács evangéliumában van feljegyezve. Lukács azzal kezdi elbeszélését, hogy bemutatja Keresztelő János szüleit. Ők abban az időben éltek, amikor a gonosz indulatú nagy Heródes volt Júdea királya. A szülők, Zakariás és Erzsébet házassága nem volt problémamentes, hasonlít az Ószövetségben élő különleges házaspárok helyzetéhez, mint pl.: Ábrahám és Sára, akiknek nem volt gyermekük, pedig Isten megígérte és idős korban nyitotta meg Sára méhét, beteljesítve az Isteni ígéretet. Manoah és felesége szintén gyermektelen pár volt, akinek (akiknek) szintén Isten követe jelenti be, hogy gyermekük lesz, és elmondja, mitől kell az anyának tartózkodnia ahhoz, hogy Sámson az Úrnak szentelt legyen. De ismert Anna esete, aki kiöntve szívét a Silói templomban, imádsága meghallgattatott és Isten népének egyik nagy prófétáját nyerte Sámuel személyében.
Ennek a házaspárnak sem született gyermeke, mely minden zsidóra nézve szégyennek számított. Ennek oka Erzsébet meddősége volt. A problémát, annak tényét nehezítette, hogy mindketten idősek voltak már. Istennél azonban nincs megoldhatatlan helyzet, és ő a több száz éve tett prófétai ígéretet sem felejti el, hanem alkalmas időben beteljesíti és felhasznál ahhoz két idős embert. Az ígéretet, és annak bekövetkezését angyal jelenti be itt is, mint a többi fent említett esetben. Az angyali bejelentés tartalmazza, hogy Erzsébet fiút fog szülni, Jónás lesz a neve. Sokan fognak örülni, hogy ő megszületik, nagy lesz, tartózkodik mindenféle részegítő italtól és betelik Szentlélekkel. Sokakat az Úrhoz térít, lelkével jár a Messiás előtt elkészíti az Úr számára népét. Mindezek a bejelentések visszautalnak az Ószövetség próféciáira, különösen a „nagyokra”, akiknek születésének körülményei hasonlóak Keresztelő Jánoséhoz.
Minden ilyen isteni ígéret meglepő, mely kétséget is ébreszt az emberben, így Zakariásban is. Mivel Zakariás kételkedett, elvesztette beszélő készségét, a gyermek megszületéséig.
➢ Keresztelő János feladatának, küldetésének ígérete, Zakariásnak adott prófécia Keresztelő János születésekor.
Keresztelő János Ó- és Újszövetséget áthidaló személyének második megerősítő tartópillére a születését, körülmetélését követő prófécia, melyet éppen Zakariás mond el. Az apa, Zakariás megszabadulva a hitetlenség bilincsétől megtelt Szentlélekkel, mintegy válaszol arra a kérdésre „vajon mi lesz e gyermekből?” Zakariás amit elmond Keresztelő Jánosról, annak bizonysága, hogy az Ószövetségben kijelentett próféciák rá igazak, és benne teljesednek be. Zakariás megértette, hogy fiának, Keresztelő Jánosnak születése a Messiás eljövetelének közvetlen közelségét jelenti. Az Ószövetség ideje alatt adott ígéretek a felkentre, szabadítóra nézve közel van. Ennek a Szabadítónak, Messiásnak útkészítőjeként látja Fiát „Te pedig kisgyermek a magasságos Isten prófétájának hivattatott, mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útjait megkészítsd (Lk.1:76). Feladata lesz még az üdvösség ismertetésére megtanítani a népét, a bűnöknek bocsánatában.
Közel a világosság és a világosságban sok szenny, bűn, tisztátalanság látható lesz. Ő annak előkészítője, futára lesz, aki a sötétségben lévőkhöz, és a halál árnyékában ülőkhöz jön el. Ezek felrázója, felkészítője lesz ő. Az apa próféciájában megjelenik Malakiás próféciája több gondolatban is, Zakariás próféciája és Ézsaiás próféciája a nép sötét állapotára vonatkozóan.
Közel a felkelő fény, melyről Keresztelő János lesz hivatott hírt adni a pusztában.

4.) A király követe

Máté evangélista Keresztelő János előkészítő munkájának leírásával veszi fel a történet fonalát. Az önigazoló prozelita keresztelkedés ismert volt a zsidóknál, János keresztsége mégis szokatlannak hatott, mert ő volt az első, aki azért jött, hogy másokat kereszteljen.
Munkáját Júdea pusztájában a Holt tengertől nyugatra eső kopár, terméketlen vidéken végezte. Mondanivalója egyértelmű volt, két fő részből állt: szoteriológiai vonatkozásban: „térjetek meg!”, és eszkatológiai vonatkozásban: „elközelített a mennyeknek országa”. Az eljövendő királyság gondolata jól ismert volt az Ószövetség népe számára, de az a felfogás, hogy abba csak bűnbánattal lehet bejutni, ez új volt hallgatóinak, sőt a zsidóságnak megütközést okozott. Ők úgy gondolták, Ábrahám örököseiként természet szerint bejuthatnak a Messiás királyságába. Ezzel a gondolkodással ellentétben János azt hirdette, hogy a szívnek és értelemnek megváltozása jogosítja fel őket a mennyek országába való belépésre. A zsidóság már észre sem vette, hogy mennyire eltávolodtak Isten törvényétől, és a próféták által felállított mércétől. János Isten uralmának közel valóságáról beszélt. Ez az uralom és annak megvalósulása egyetlen személyhez kötődik, a Messiáshoz, Jézushoz, akinek útját ő készíti elő. Akik hallották őt, azok közül senki sem kérdezte meg, hogy miről beszél, mivel a Messiás földi uralkodása ismert volt az Ószövetségi próféciákból. Azonban a királyság megalapításának előfeltétele volt a nemzeti bűnbánat.
János kiáltó hang volt a pusztában, aki éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a tradíció tesz jogossá az Isten országára, hanem a bűnbánat. Megtérés nélkül nincs üdvösség.

5.) Kicsoda vagy te?
Keresztelő János az akkori körülményekhez képest különleges helyen: a pusztában, különleges külsőben, különleges dologról prédikált. Nagy erény volt ez, és akkora hatást gyakorolt az emberekre, hogy egész Jeruzsálem megmozdult. Mentek hozzá papok, léviták, farizeusok, egyszerű emberek, hogy arra a kérdésükre, hogy - ki ez az ember, mit csinál és miért csinálja – választ kapjanak.
Miért volt olyan hatással egész Izraelre, hogy egy ember elkezd keresztelni a Jordán vizében és prédikál a pusztában? Erre nem lehet csak egy választ adni!
➢ Ő a bűnbocsánatot hirdette azoknak, akik kimentek hozzá a mindennapi életükből. Márpedig bűnbocsánatot egy évben egyszer csak a főpap hirdethetett, miután a szentek szentéjében bemutatta az áldozatot. Isten népe számára az mindig ünnepi alkalom volt. Most pedig távol a templomtól és nem a főpap hirdeti, hanem a pusztában és egy ember – ez megdöbbentette őket. Ki ruházta fel ezzel a hatalommal őt?
➢ A bűnbánat következménye a megtisztulás. Erre vonatkozóan Ezékiel próféta adott kijelentést, és ha ez bekövetkezik, melyről a zsidó nép tudott, akkor az üdvtörténet utolsó korszaka érkezett el! De ki az, akinek erre van hatalma?
➢ Keresztelő János igehirdetése is rendkívüli volt, mely eltért a templomban eddig hallottaktól. Ezt mondta: ne hivatkozzatok Ábrahámra, mint atyátokra, ne a múlttal próbáljatok dicsekedni, azt felmutatni, hanem ti magatok gyertek, ahogy vagytok. Üres kézzel, bűnbánó szívvel. Kezetekben az életetek fáján termett gyümölcsét hozzátok. A gyümölcstelen, terméketlen élet felett ott van az ítélet, ahogyan a terméketlen fák gyökerén a fejsze.
Közel az Isten országa, akire évszázadokon keresztül vártunk, itt van. Itt a Messiás. Ez nem egy könnyelmű kijelentés, hanem következményekkel járó. Ki kell menni, megnézni!
Ki az, aki így mer beszélni? Ki az, aki ilyen dolgokat mer mondani? Kicsoda vagy te? A kiáltó hang jobban érdekelte az embereket, mint az, amit üzenetként hozott.
Erre a feltett kérdésre Keresztelő János válasza: Nem vagyok a Krisztus, nem én vagyok a Messiás! Talán akkor Illés vagy a próféta? Nem! Én kiáltó hang vagyok! Személytelen, névtelen valaki, csak egy szó, nem az a fontos, hogy ki vagyok hanem, hogy mit mondok, kiáltok! Az a fontos Akiről beszélek, aki előbb lett, mint én, aki olyan nagy, hogy méltatlan vagyok rá, hogy szolgáljam, még saruja szíjának megoldására is méltatlan vagyok! Én vízzel keresztelek, ő Szentlélekkel, én a megtisztulás lehetőségéről szólok, Ő pedig tisztít és éget!
Végül menjünk vissza a helyszínre, mely a puszta. Izrael életében a puszta valósága ismert volt. Isten a pusztában vezette őket 40 évig az ígéret földje felé. Ott csak ők voltak és Isten. Azután a babiloni fogságból hazatérő nép útja is a pusztán át vezetett. Ézsaiás mondja, hogy a pusztában át fogják élni Isten közelségét. Ecsedi Aladárnak van egy éneke, mely így kezdődik: „jöjj egy puszta helyre, hadd szóljak veled!” A puszta az a hely, melyben a kiszáradt, lelkében halott nép magára ismerhet. Távol van a világ zaja, közel van Isten szava, távol van a világ kivetése, közel van Isten jelenléte. Ezért ki kell menni hozzá, a világból kivezető utat meg kell tenni. Az Isten szavát a csendben lehet meghallani és vele a pusztában lehet találkozni. Nem kell mindig a pusztában élni, de puszta nélkül sem lehet élni.
Végül Keresztelő János arra mutat a pusztában az őt kérdezőknek, aki utána jön, Ő Szentlélekkel keresztel, mely több mint a víz.

6. )„Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit”

A Jézus keresztelését leíró négy evangélista közül Máténál találjuk, hogy Keresztelő Jánost próbálta Jézust visszatartani, mivel János látása szerint a nagyobbnak kellene a kisebbet megkeresztelni.
„Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj és te jössz hozzám” – mondja Keresztelő János. Jézus pedig így válaszol: „engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engedi néki. (Mt. 3:15)
János evangélista pedig úgy jegyzi fel Jézus megkeresztelkedését, hogy amikor látta Keresztelő János „másnap Jézust közeledvén ezt mondta: „íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit”. Honnan veszi János ezt a mondatot? Keresztelő János nagyon jól ismerte Ézsaiás próféciáját az Úr szolgájának szenvedését, mely az 53. részben van megírva. Az Isten szolgája egyben az Isten Báránya. Bárány volt az az áldozati állat, melyet a szabadulás éjszakája előtt le kellett ölni, húsát el kellett fogyasztani, vérét az ajtófélfára kellett hinteni. A bárány vére biztosította az életet, a megmaradást. Mintegy kifejezésre jutott ebben: ember nem a te jóságod mentett meg, nem ezáltal vagy különb a többi népeknél, hanem a kegyelem, amelyik a megölt bárányban és vérében jutott kifejezésre – ezért menekülsz meg. A báránynak mindig is nagy szerepe volt a különféle áldozatoknál. Bárány, aki a bűnös embert helyettesíti.
Ézs 42:1.-ben azt írja a próféta: „Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm!”, és befejeződik azzal, hogy a Bárányt látja, aki a világért meghal (Ézs 53-ban).
Mi az, hogy Jézus meghal a világért? Isten Báránya adatik érettünk, elveszi a bűneinket?
Itt van az a kapcsoló pont, melyben János útkészítő munkája és az őt követő Messiás összekapcsolódik. Itt találkozik a bűnbánatra felhívás és a világ bűnét – benne az egyes ember bűnét – elvevő Isten Báránya. A kicsoda vagy te? – kérdésre, a legteljesebben abban adja meg a választ Keresztelő János, hogy rámutat Jézusra, aki a világ bűnét elveszi.

Wittenbergben Lucas Chranach-nak van egy lenyűgöző festménye: Jézus ezen a képen ott áll a középpontban, akire Keresztelő János rámutat. Nagyon jól értette a festő Keresztelő János személyének a titkát.

7.) Keresztelő János sorsa a prófétai sors
A próféta, prófétálás, prófétaság szavak jelentése előre megmondani, megjövendölni valamit. Prófétáknak nevezi a Biblia azokat, akiket Isten Lelke által támasztott, (Keresztelő János gyermekségétől fogva Szentlélekkel volt megáldva) ihletett embereket, akik különösen az Ószövetség korában Izrael népének szólták Isten kijelentéseit.
Az Újszövetség korában, az első keresztyén időszakban pedig a gyülekezeteket lelkileg építették és szenvedésük, megpróbáltatásaik között az üdvösség örök boldogságával vigasztalódtak.
Az emberek sokszor nem fogadták el a bűneikre mutató igaz kijelentést.
Isten igazságos ítéletét nem vették komolyan, és amikor a próféták Isten kijelentése mellett végsőkig kitartottak, támadták őket, sőt voltak, akiket meg is öltek. Emlékezzünk csak Illésre, aki miután megmondta az igazságot, Akháb és Jezábel felé, pusztában kellett menekülnie haragjuk elől.

Keresztelő János mint Isten elhívott szolgája, hangja csak az igazságot hirdeti és rámutat arra, ami eltér attól.
Heródes Philipposnak - tulajdon testvérének – feleségével élt együtt. Az ilyen kapcsolat Izraelben törvénytelennek számított. Keresztelő János következetesen és megalkuvás nélkül védte az erkölcsi tisztaságot és ezért szóvá tette ezt a vadházasságot. Ezzel magára vonta Heródes ellenszenvét, annak ellenére, hogy Heródes prófétának tartotta Jánost, és nem volt szándékában megtorolni az ellene felhozott vádat. De egy könnyelmű ígérete mégis belevitte őt abba, hogy Keresztelő Jánost elfogása után ki is végeztesse. Heródiás gonosz tanácsot ad lányának, hogy kérje Keresztelő János fejét tálon. Az ígéret szava Heródest kötelezte, és mivel nem akarta magát lejáratni, állnia kellett a szavát. János sorsa ezzel megpecsételődött.
Az igazság szavát nehéz elfogadni, annak, aki nem jár az igazság útján és aki az igazságot szólja, az pedig a szenvedés útjára lép. Így volt ez a próféták életében, Keresztelő János életében és Jézus életében is. Az Isten igazságát hirdető eszköz, nem riad vissza semmitől. Pál apostol mondja: „Semmivel sem gondolok, még az életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én hivatásomat örömmel, melyet vettem az Úr Jézus Krisztustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról”. (Ap.Csel 20:24.) Ugyanezt tette Keresztelő János, élte a próféta életét azzal a céllal, hogy elvégezze mindazt, amire elhivatott, amire őt Isten kiválasztotta. Így töltötte be küldetését, mintegy hitként az Ószövetséget és Újszövetséget összekötve.

Ajánlott irodalom:

Szinopszis Magyarországi Ref. Egyház Kálvin János Kiadója
Budapest, 1994.
William MacDonald Újszövetségi Kommentár I. kötet
Evangéliumi Kiadó
Joseph Klausner Jézus és kora
Káldor György Könyvkiadó Vállalat
Budapest, 1946.
Dr. Szatmáry Sándor Élő víznek folyamai
Ref. Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya
Budapest, 1997.
Dr. Bolyki János „Igaz tanúvallomás”
Osíris Kiadó Budapest 2001.
Dr. Bolyki János Lukács 1-2. magyarázata
Ráday Kollégium sokszorosító műhely 1983.
Jubíleumi Kommentár Ref. Zsinati Iroda Sajtóosztálya
Budapest, 1974.
Ethelbert Stauffer Az Újszövetség Theológiája
Budapest, 1981.

1. Istennek terve van veled. Tudod-e már, hogy mit tervezett felőled? Hogyan tudtad meg és igent mondtál-e az Ő tervére?
2. Mire hivatkozol, ha meg kell állnod majd Isten ítélőszéke előtt? Őseidre, azok vallásos életére, vagy Jézus Krisztusra, aki elveszi/elvette a te bűneidet is?
3. Jártál-e már a „pusztában” ott, ahol Isten van és te? Meghallottad-e szavát?
4. Sorolj fel példákat, életeket a Bibliából, akik Isten hívását meghallották és küldetésében jártak!
5. Kicsoda a híd közötted és Isten között? Ki által mehetsz bármikor az Atyához?
6. Mondj bibliai példákat arra, hogy Isten gyermekei szenvedtek! Szenvedtél-e valamikor az igazságért?
7. Milyen jellemvonásai vannak a Báránynak? Hasonlítsd össze az Isten Bárányának jellemvonásaival (Ézs. 53. rész)!
8. Szerinted aktuális-e ma is Keresztelő János felhívása „térjetek meg, mert közel van az Isten országa”? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?
9. Mi tisztítja meg életedet a bűntől?
10. Szerinted van-e összefüggés az Ószövetség és Újszövetség között?