57. kérdés: Miféle vigasztalásod van a testnek feltámadásából?

Felelet:
Az, hogy nemcsak lelkem vitetik azonnal az élet után Krisztushoz, az ő Fejéhez, hanem testem is Krisztus hatalma által feltámasztatván, lelkemmel ismét egyesül, és Krisztus dicsőséges testéhez hasonlatos lészen.

Sokan kérdezik: Hogyha ezt a testet eltemetik, és az elrothad a földben, akkor hogyan fog feltámadni? Elsősorban tudnunk kell, hogy a Szentírás tanítása szerint nem az a test támad fel, amelyet betesznek a koporsóba, hanem egy mennyei test. A Szentírás tanítása szerint a halállal az élet nem szűnik meg, a lelkem azonnal az élet után Krisztushoz vitetik. De a lélek önmagában megfoghatatlan, körülhatárolhatatlan. Az örökéletben is kell hogy legyen megjelenési formánk. Ha nem lenne testünk itt a földön, nem tudnánk beszélni, nem tudnánk megsimogatni egymást, nem tudnánk egymásra nézni, mert nem lenne mivel egymásra néznünk. Az örökéletben is lesz egy formánk, nem csak megfoghatatlan füst, köd leszünk. Az a forma a mennyei test lesz. Hallgassuk meg, mit mond erről a Szentírás (1Kor 15,33): „De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak, és milyen testtel jönnek ki? Balgatag, amit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothad elébb. És abban, amit elvetsz, nem azt a testet veted el, amely majd kikel, hanem puszta magot, talán a búzáét vagy más egyébét. Az Isten pedig testet ád annak, amint akarta, éspedig mindenféle magnak az ő saját testét.” Az ige ahhoz hasonlítja a temetést, mint amikor elvetjük a búzát. Az elvetett búzaszem nem elevenedik meg rögtön, hanem elrothad, elvész, és abból nő majd ki a búzaszál. Ami kinő belőle, nem olyan lesz, mint a búzaszem, hiszen az kicsi, kemény, sárga valami, s kinő belőle egy zöld szár, valami egészen más, mint amilyen a búzaszem volt. Éppen így lesz a feltámadásban is. A mennyei test is más lesz, mint a földi test. Ugyanaz a lényeg lesz benne, de egészen más alakban. „Vannak mennyei testek és földi testek. De más a mennyeiek dicsősége és más a földieké. Más a Napnak dicsősége és más a Holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve. Éppen így a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban [látjuk, már bomlik a test, mikor elvetik], feltámasztatik romolhatatlanságban [egy romolhatatlan test fog feltámadni], elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben, elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben” (1Kor 15,40–43). És most jól figyeljetek: „Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.” Mit jelent az, hogy érzéki test? Itt a földön érzéki testben élünk. Ennünk kell, feltámadtak bennünk az életszükségletek, toalettre kell menni, anyagcserénk van, szexuális életet élnek az emberek. Ez az érzéki test, ami megbetegszik, vagy meghal, amit eltemetnek, ami megrothad. S milyen a lelki test? A lelki testet az érzéki test után kapjuk, mert így írja az Ige: „De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki. Az első ember földből való, földi, a második ember, az Úr, mennyből való. Amilyen ama földi, olyanok a földiek is, és amilyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. És amiképpen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is” (1Kor 15,46–49). Ezért mondja a Káté, hogy Jézus Krisztus dicsőséges testéhez hasonló lesz a mi mennyei testünk is. Keveset tudunk arról, hogy milyen a mennyei test. De tudjuk azt, hogy milyen nem. Nem betegszik meg. Nincs bezárva a tér dimenziójába. Be volt zárva az ajtó, és Jézus azon keresztül lépett be feltámadása után. Hogyha akarták, megtapogathatták, majd mikor nem is gondolták, eltűnt. Valami egészen más ez, mint a megszokott földi test. Még akkor is keveset tudunk róla, ha le van írva, hogyan találkozott feltámadás után 40 napig a tanítványokkal. Az örökélet annyira felettünk van, hogy azt felfogni tökéletesen nem tudjuk. Képzeljetek el egy síkot, pl. egy papírlapot és egy síklakót, akinek nincs érzéke csak a síkhoz, tudja azt, hogy jobbra, balra, előre, hátra, de fogalma sincs arról, hogy van fent és lent, azt egyáltalán nem tudja megkülönböztetni és észrevenni, erre még a gondolatrendszere is hiányzik, mint a vaknak a látás. Ha én erre a papírlapra ráteszek egy ceruzát a kihegyezett végével, akkor mit tapasztal a síklakó a ceruzából? Egy pontot, ami a síkon, a papíron megjelenik. Azonban a ceruza mennyivel több annál az egy pontnál. Az az egy pont is a ceruzához tartozik, de a ceruza a térben mérhetetlenül több annál a pontnál, amit a síklakó belőle érzékel. Éppen úgy vagyunk az örökélet dolgaival is. Nagyon keveset tudunk felfogni, érzékelni abból, amit Isten akar nekünk ajándékozni. Egyet azonban tudunk: nem ebben az érzéki testben támadunk fel, hanem a lelki testben. Ha valaki nyomorék, sánta, púpos, mozgássérült volt, annak nem kell aggódnia, hogy majd az örökéletben is az lesz. Az örökéletben majd másképpen lesz, a lelki test nem fog betegségeket és fájdalmakat hordozni.
Mi a lélek? Van bennünk valami, ami nem anyag. Egyszer egy iskolába bejött egy ellenőr, és vizsgáztatta a gyermekeket. Amikor azok a beszélgetés folyamán azt mondták, hogy az ember testből és lélekből áll, az ellenőr azt mondta: csak teste van az embernek, lélek nincs. Erre a tanár elkezdte kérdezgetni az egyik gyereket, akinek az édesanyja azelőtt két héttel halt meg, az édesanyja felől. A gyermek végül is sírva fakadt. Akkor azt kérdezte a tanító az ellenőrtől: Most ennek a gyermeknek mije fáj, hogy sír? Megvertem talán? Fáj a teste? Az ellenőrnek be kellett ismernie, hogy a lelke fáj. Nemcsak testi fájdalmaink vannak, hanem vannak lelki fájdalmaink is. A bánat, szomorúság, gyász, lelkiismeretfurdalás mind fájdalom. Ha megvágom az ujjamat, akkor a testem fáj, de ha csalódtam valakiben, vagy megbántottak, akkor a lelkem fáj. Ami fáj, az pedig van. Innen is tudjuk, hogy van lelkünk, mert néha fájni szokott. A lélek nem anyag, nem test, valami egészen más. Tulajdonsága a szeretet, a gyűlölet, a bánat, a reménység. Lehet ezt mérni kilóval, hosszmértékkel, űrmértékkel? Nem lehet. Mégis létezik. Valami egészen más, ami azonban itt a földön szorosan egybe van kapcsolva a testünkkel. Lelkiállapotunk függ a testi állapottól, de testi állapotunk is függ a lelkiállapotunktól. Vannak, akik hit által gyógyulnak meg. (De maga az öröm is tud gyógyítani, és a bánat is meg tud betegíteni testileg is.) A test és lélek egy valóság két oldala. Itt a földön a lelkünk kifejezési eszköze, megjelenési formája, földi ruhája a földi testünk. Az örökéletben a lelkünknek egy másik ruhája lesz, a mennyei testünk.