63. kérdés: Hogy lehet hát, hogy a mi jó cselekedeteinknek semmi érdeme se legyen, mikor Isten azokat mind ebben, mind a jövő életben jutalmazni akarja?

Felelet:
A jutalom nem a mi érdemünkért adatik, hanem kegyelemből.

Isten sokszor megjutalmazza a jó cselekedetet. De ha a jó cselekedetet azért cselekszem, hogy jutalmat kapjak Istentől, akkor az már nem hálából fakadó jó cselekedet, hanem üzlet. Ha csak azért adok a koldusnak, mert Isten százannyit ad vissza, akkor ez már nem jó cselekedet, hanem jó vásár. Ismertem egy asszonyt, aki hitében az érdemszerző jó cselekedetekre támaszkodott. Amikor beteg lett, azt mondta: Én megkövetelem, hogy Isten jól bánjon velem, mert én mennyi embernek adtam ebédet. Aztán kiderült, ennek a családnak vendéglője volt, és igaz, hogy sok embernek adott ebédet, de pénzért. Ő ezt mégis úgy tekintette, mint különleges jó cselekedetet.
Isten megjutalmazza az igazi jó cselekedetet, de Isten előtt az a jó cselekedet, amelyért nem várunk jutalmat, mert a jutalom nem a mi érdemünkért, hanem kegyelemből és szeretetből adatik.