Egy tortaszelet, mint gyülekezetépítési szimbólum

Gyülekezetépítésről, ahogy nálunk működik Fóton.
Illetve egy szelet a tortából.
(A Kistarcsai Presbiteri továbbképzőn elhangzott felkért hozzászólás.)

Kedves Presbiter testvéreim!
Amiről most szeretnék néhány szót szólni azt a Fót-Központi gyülekezetben mi Isten csodájaként éljük meg, tehát nem egy általunk megtervezett és kiépített mások számára is „üdvözítő” és lemásolandó módszer, hanem egy olyan út amit Tőle kaptunk ajándékba.
A tortaszelet hegye ott kezdődik amikor a szülők jelentkeznek, hogy szeretnék megkereszteltetni gyermeküket. Sok gyülekezetben kérdés, hogy mi legyen a keresztelő családok gyülekezeti közösségbe való betagozódásának módja, (születésnapi, névnapi köszöntés, hívogatás...) nálunk a keresztelői megbeszélés alkalmával a kötelező olvasnivaló átadásával együtt meghívjuk a kismamát a Baba- Mama kör következő alkalmára is, egy az erről szóló rövid bemutatkozó írással. /A kört a feleségem vezeti aki szintén lelkipásztor./ Gondoljuk csak végig: egy fiatal, kisgyermekes család az apuka feltehetően egész nap hajt, dolgozik akár erőn felül is, hogy a család életéhez az anyagi biztonságot megteremtse. Az anyuka pedig egész nap otthon a gyerekkel, sok esetben a négy fal között, ha mégsem akkor is sokkal kevesebb emberi kapcsolattal, viszont az élethelyzetéből adódóan nagyon sok kérdéssel és szerintem sokkal nagyobb fogékonysággal az Isten felé. Szóval a kismamákat szólítjuk meg és hívjuk közösségbe, hasonló helyzetben lévő anyukákkal és az élet Urával. Természetesen előjönnek az alkalmakon hasznos baba-ügyi kérdések és védőnői tanácsok is de mindig elhangzik az evangélium egyedüli valós megoldást kínáló szava is. Nagyon fontos és minden gyülekezeti programunkra érvényes tétel: nincs gyülekezet által szervezett alkalom Ige nélkül. Nem klubbélet folyik, nem ön szerveződő társaság vagyunk, hanem Jézusnak a megtérés evangéliumáról bizonyságot tevő tanítványai. Tehát a Baba-Mama kör is erről szól, a két évvel ezelőtti kezdés óta már öt- hat anyuka kapott új életet és tesz erről bizonyságot ma is otthon a férje, vagy akár a többi anyuka előtt is, és kezdik egyre jobban ide a gyülekezet közelébe vonzani, szeretni, hívni az egész családot.
A torta hegyétől elindulunk tovább a java felé és a babaévek végéhez közeledve elmondjuk, milyen fontos gyermekeink nevelésében a védett környezet biztosítása lelki értelemben is és hívjuk a gyermekeket a gyülekezetünk „Száz Juhocska” óvodájába.
Az óvoda munkája mind az ott dolgozók mind a gyülekezet számára az egyik legnagyobb missziói lehetősé és így is élünk vele. Az óvónők nem csak az első fontos ismereteket adják át a gyermekeknek hanem a hit magjait is hintik nap mint nap. És persze küldik haza a gyermekek szívében a család többi tagja számára is. Közben persze számos találkozási pont van a gyülekezet és a család közt is és igyekszünk olyan alkalmakat szervezni, hogy azokban a család minden tagja találjon a számára megfelelőt. Nyári családos hetünkön 180-an töltöttünk el együtt egy hetet Balatonfenyvesen, ahol szintén odafigyeltünk, hogy a délelőtti, felnőttek számára készített evangélizáló előadások idejére legyen babamegőrző, óvodás-, kisiskolás-(három korcsoportban), hittanfoglalkozás és ifis alkalom, nekik megfelelő témával. De arra is figyeltünk a szervezésnél, hogy délután legyen idejük egymásra és a Balatonra is.
Sorolhatnám még az óvoda és iskola vasárnapok találkozásait, az oviban vagy az itt Fóton a keresztyén felekezetek által közösen támogatott Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium által szervezett szülői, családi programokat hosszú sorban. Ugyanis ez a bizonyos tortaszelet az iskolaévekkel csak még jobban szélesedik, gazdagodik és kiteljesedik.
Hogy mennyire vagy meddig? Az Isten kegyelmétől függ, én viszont még mindennek a saját megtapasztalásomból vett bizonyosságáról had számolhassak be. Az idei konfirmáció alkalmával 19 fiatal készült a hitének megvallására, szándékosan használom ezt a kifejezést mert csak akkor van értelme a konfirmációnak ha az nem csupán vizsga hanem bizonyságtétel. Tehát ez az évfolyam volt az a csapat, akik az óvodánk első csoportját adta, a tíz éve kezdett vetés a tavaszi konfirmandusok evangélizácós hétvégéjén Berekfürdőn beérett, 15 fiatal tette le bűneit és hívta be szívébe, megváltójaként felismerve Jézus Krisztust.
Innét vezet az út az ifi felé, ezen is sokat töprengtünk, hogy mi legyen az a módszer, program, trükk, amivel meg tudnánk szólítani az ifis korosztályt. Tartunk havonta filmklubbot, kirándulunk, táborozunk, pingpongozunk, csocsózunk stb. de megláttuk, hogy igazi vonzerőt csak a Jézussal való közösségbe kerülés adhat. A konfirmáltak a kis ifi törzsgárdájává lettek és már most készítjük őket a szolgálatra, hiszen Isten kegyelméből ők lehetnek a jövő generáció gyülekezeti munkásai, katechétái, presbiterei.
Valahogy így teljesedik ki ez a tortaszelet dióhéjban és így viszi végbe Isten az Ő munkáit nálunk. Mi pedig álmélkodással csodáljuk az Ő véghetetlen jóvoltát és köszönjük meg hálával, hogy adja az ébredést folyamatosan.
S.D.G.