12. kérdés: Mivel tehát Isten igazságos ítéletéből ideiglenes és örökké tartó büntetésre vagyunk méltók: miképpen szabadulhatunk meg a büntetéstől és juthatunk ismét kegyelembe?

Felelet:
Isten azt akarja, hogy igazságának elégtétel adassék. Ezért nekünk tökéletesen meg kell fizetnünk, vagy saját magunk erejéből, vagy más által.

Láttuk, hogy bűnösök vagyunk, és a bűn büntetést érdemel. Isten azt akarja, hogy igazságának elégtétel adassék. Ezért nekünk tökéletesen meg kell fizetnünk, vagy saját magunk erejéből, vagy más által. Ez természetes is. Ha valakinek tartozom, az adósságot meg kell adnom. Kérdés, hogy mi magunk képesek vagyunk-e a tökéletes megfizetésre, helyre tudjuk-e hozni a mi bűneinket.
Képzeljük el, hogy mától fogva tökéletes életet élnénk, nem gondolnánk, nem csinálnánk semmi rosszat, Istennek mindenben engedelmeskednénk, tökéletes gyermekei lennénk. Ismerve azonban magunkat, már ez is elképzelhetetlen. De tegyük fel, hogy sikerül. Vajon akkor megfizethetnénk a mi bűneinkért? Nem. Mert eddig nem voltunk tökéletesek, eddig gondoltunk, cselekedtünk is rosszat, vagy nem cselekedtünk jót, nem segítettünk úgy másokon, ahogy kellett volna, beszédünk sem volt mindig olyan, amilyennek lennie kellett volna. Tehát ha mától kezdve tökéletesek lennénk, azzal még nem fizetnénk meg az ezelőtti bűneinkért. Mert képzeljétek el, hogy valaki ezelőtt három évvel betört egy bankba, kirabolta a kasszát, megölt három embert és eltűnt, aztán most elfogják, és az illető azt mondja: jó, jó, ezelőtt három évvel igaz, hogy gyilkoltam, öltem, raboltam, de azóta semmi rosszat nem csináltam, vajon akkor nem ítélnék el? Elítélnék. Nem az számít, hogy most nem csináltam semmi rosszat, hanem az számít, hogy azelőtt egyáltalán csináltam-e valami rosszat. Éppen így vagyunk mi is Istennel szemben. Bűnösök vagyunk, és nem tudunk a bűneinkért megfizetni.