35. kérdés: Mit jelent az, hogy „fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától”?

Felelet:
Azt, hogy Isten örökkévaló Fia, aki valóságos és örök Isten és az is marad, Szűz Máriának testéből és véréből Szentlélek munkája által igaz emberi természetet vett fel avégett, hogy egyben Dávidnak valóságos magva és az ő atyjafiaihoz mindenben hasonlatos legyen, kivéve a bűnt.

A Szentírás tanítása szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született. Jézus nem úgy született, mint minden gyermek ezen a világon, aki egy férfi és egy nő együttéléséből születik. Mielőtt Jézus megszületett volna, Mária nem élt férfival. Születhetett volna úgy, mint mindenki más, de Isten azt akarta, hogy másképpen szülessék. Olvassuk el a Lukács evangéliuma 1,26–35-ig terjedő verseit. Miért akarta Isten, hogy így szülessen Jézus? Két dologért. Először azért, mert mi születésünkkor már elődeinktől hozzuk a bűnt. Ez a velünk született az öröklött bűn, amiről már szó volt. A nemzedékek úgy kapcsolódnak egymásba, mint egy láncban a láncszemek, és mindegyik láncszem, mindegyik nemzedék továbbadja a következő nemzedéknek a bűnös természetet. Jézus Krisztus másképpen született. Isten kikapcsolta az öröklődő emberi bűnt, hogy a Szentlélek által született Jézus bűntelen legyen. Azonkívül a Szűztől való születés egy bizonyos jel is volt. Születése előtt már arról szólt a prófécia, hogy Betlehemben fog megszületni. A Dániel próféta könyvéből nagyjából ki lehetett számítani, hogy mikor történik ez meg. Az is meg volt írva, hogy Dávid családjából fog születni. De akkor, mikor megszületett Betlehemben, a Dávid családjában még születtek mások is, kellett egy megkülönböztető jel, ez volt a szűztől való születés jele. Így olvassuk az Ószövetségben az Ésaiás próféta könyvének 7,14. versében: „Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek.” Az Ésaiás 9,6. versétől így szól a prófécia: „Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének. Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!”
Fel lehet tenni a kérdést: Vajon most ebben a modern világban hogyan lehet hinni abban, hogy Jézus Krisztus szűztől született? Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy Isten, aki a semmiből világot teremtett, csillagmilliárdokat, életet, állatokat és embert alkotott, meg tudja cselekedni azt is, hogy egy élő nő testében létrehozzon egy gyermeket. De nagyon érdekes az is, amit az orvostudomány a partenogenézisről mond. Bizonyos állatoknál előfordul, hogy az utódok szűztől születnek. Megállapították, hogy elméletileg ez az embernél is lehetséges. Ha valaki tehát a tudomány nevében kigúnyolja Jézus Krisztus szűztől való fogantatását és születését, akkor először tisztában kell lennie a kérdés tudományos oldalával. Általában azok szokták kigúnyolni a Szentírás tanítását, akik sem a Szentírást, sem a tudományokat nem ismerik jól. Természetesen mi nem azért hiszünk a Szűztől való fogantatásban és születésben, mert tudunk a partenogenézisről, hanem azért, mert ezt így írja a Szentírás és ez az Isten üzenete. A tudomány megállapításai változnak, azonban a Szentírás sohasem változik. Akkor is érvényes, amikor a tudomány bizonyos iskolái ellene mondanak, és akkor is érvényes, amikor a tudomány állása pártolja.
A Szentírás arról beszél, hogy Jézus Krisztusnak még voltak testvérei. A Lukács evangéliumában is azt olvassuk, hogy: „Szülé az ő elsőszülött fiát” (Lk 2,6) Betlehemben. A Jézus Krisztus testvérei azonban csak közönséges emberek voltak. Innen is látszik, hogy Jézus más volt, másképpen érkezett a földre, mint a többiek.
Miért kellett Jézusnak valóságos emberként is megszületnie? A 16. kérdés feleletében megkaptuk erre a dogmatikai választ. Ezen túl azonban még egy egészen gyakorlati dologra is gondolnunk kell. Tudjuk, hogy a hangyák általában kitaposott ösvényeken járnak. Képzeljük el, hogy erre az ösvényre valami hangya-halált okozó méreg hull, de a hangyák ezt nem tudják, mennek a megszokott ösvényen a halál felé. Tegyük fel, hogy meg akarom menteni őket. Elveszem az ösvényről őket, máshova teszem, vagy visszafordítom őket. A hangyák azonban ezt nem értik. Visszamennek a régi csapásra és mennek a halál felé. Csak úgy tudnám őket igazán megmenteni, ha hangyává változnék, hangyanyelven elmondanám nekik, hogy más útra térjenek, mert itt a halál várja őket. Esetleg csodákat is tennék, hogy észrevegyék, tudás és hatalom van a szavaim mögött és hallgassanak reám.
Földre való születésével ezt tette az Úr Jézus. A hangyákért hangyává, vagyis az emberekért emberré született. Születésével belépett a történelembe, és emberi szavakkal elmondta az embereknek, hogy Isten útjára kell térniük, mert halálos méreg hullt a földi útra: a bűn. És ha nem változtatunk utat, elveszünk. Megszületésével, földön, emberként való járásával letagadhatatlanná vált a jelenléte, az emléke és a tanítása. Ha csak csoda módon mennyei hanggal üzent volna Isten, később azt mondták volna, hogy akik hallották, csak hallucináltak, vagy álmodtak. Megszületésével azonban földi realitássá, történelmi valósággá vált a mennyei üzenet.