56. Keleti térítések, magyarok

(Ézs 9,2) 479.

Az evangélium a szláv népek között

Az északi, balti szláv népek a germánokon keresztül hallották az Evangéliumot. Nem egyértelműen: a Teuton lovagok lengyelországi államalapítása, erőszakos uralma rossz véleményt alakított ki az egész keresztyénségről. A litvánok tértek meg utoljára: Nagy Lajos királyunk lányának, Hedvignek a litván fejedelemmel kötött házassága révén.
A keleti szláv törzsek néppé válásukkal egyidőben lettek keresztyénné. Két bizánci szerzetes, Cyrill és Method járták végig őket, mindenütt teljes eredménnyel. Lefordították a Bibliát is, ehhez kellett megalkotni a szláv nyelv hangjait leíró cyrill ábécét.

A magyarok megtérése

Őseink vallása az animizmus egyik válfaja, a sámánizmus volt. Természetes, és ősi lelkeket tiszteltek, bár a Hadúr, Ukkon és Tengri nevek jelzik: istenfogalmuk is volt. A szellemekkel a sámánok = táltosok tartották a kapcsolatot. Monoton dobolással kísért forgótánccal, egyes növények füstjének belélegzésével, gombákkal révületbe ejtették magukat, közben, vagy álmukból felébredve közölték a szellemek üzeneteit. Népmeséink égig érő fa motívuma mutatja túlvilágképzetüket, honfoglalás-kori temetőink jelzik annak „reciprok” felfogását (jobb oldalra helyezett kard, fordított elhelyezésű sírok). Eredetmondáink (Emese álma a turulmadárral, csodaszarvas) még totemista vonásokra is utalnak. Az uráli őshazából elindulva, a Kaukázus vidékén (Levédia) a kazár birodalommal jutottak kapcsolatba (hűbériség, szövetség, szomszédság?), akik az ószövetség vallását vették fel - a két nagy szomszéd, a Keletrómai császárság és az iszlám Perzsia között. Itt hát a Bibliának legalább ószövetségi
részét megismerték.

Amikor tovább költöztek Etelközbe, a nyugat-európai világgal is felvették a kapcsolatot. Ismételten „bérhadakozásra” indultak, egyik keresztyén fejedelem szövetségében a másik keresztyén fejedelem ellen. Ilyenkor a szövetséget feltétlenül keresztyén szertartással erősítették meg. (Bulcsú, Ormos és Gyula vezérek Bizáncban meg is keresztelkedtek). A hadjárat zsákmányai pedig jórészt egyházi kincsek és keresztyén hadifoglyok voltak, így a keresztyén hit és egyház egyre ismertebb lett közöttük.
A honfoglalással pedig olyan országba jöttek, ahol már volt keresztyénség (Pécsett már az ókortól), de Zalaváron (Mosaburg) szerzeteseket is találtak. Az itt meghódított néptörzsek is jórészt keresztyének voltak. A harcos magyarság eleinte mélyen lenézte a békességet, alázatot hirdető keresztyén hitet. De aztán szembetalálkoztak a páncélt viselő és várakat építő keresztyén népekkel, akiket Augsburg óta nem lehetett semmibe venni. Géza fejedelem bölcsessége hívta be tudatosan az országba a térítőket. 972-ben kérte Ottó német-római császárt, hogy küldjön térítőket Magyarországra. Ő Brúnó szentgálleni szerzetest szenteltette püspökké és küldte el, akit Piligrim passaui apát egy darabig visszatartott, majd, mint a maga helyettesét küldte Gézához. (12)

A következő évben Géza már, mint keresztyén fejedelem küldött főurakat az Ottó császár által szervezett Quedlinburgi királytalálkozóra (ő maga nem ment, nehogy a császár hűbéri igénnyel lépjen fel vele szemben).

Fia István, tudatosan keresztyén országgá szervezte Magyarországot. Úgy is lett király, Koppánnyal, mint az Árpád nemzetség legtekintélyesebb tagjával szemben, a nyugati öröklési rend szerint. Királyságához a pápától kért koronát, ismét a császártól való függés elkerülésére.

Az állam megyékre szervezésével párhuzamosan tíz püspökséget is szervezett. Elrendelte minden tíz falu közös  templomépítését (és az abba járást is). Sok egyházat gazdag adományokkal látott el.

Ő már nem csak politikából tartotta a keresztyénséget. Különösen élete végén, Imre herceg halála (1031) után látszik, hogy bensőséges hitéletet élt; Odilo cluny-i apáttal levelezett, kolostorát ereklyékkel és más adományokkal támogatta.(13) Az uralkodástól jórészt visszavonult, palotájában remeteéletet élt. Utódaira olyan keresztyén országot hagyott, amit azok méltatlan működésükkel sem tudtak megrontani.