Ne ölj!
A VI. Parancsolat
Ne ölj! 2Móz 20,13
Fekete Eszter MGM I
AZ ÉLET ISTEN AJÁNDÉKA
Jób könyve pontosan leírja a magzat kialakulását az anyaméhben , de a pontos természeti ismeret birtokában is Istent tekinti. tartja az élet ajándékozójának! Az élet Isten ajándéka ezért nem rendelkezhetünk vele szabadon, hanem neki tartozunk elszámolással.
Ezt az Istenképűségről szóló tanítás is alátámasztja . Már a Noéval kötött szövetségben is megjelenik ami írva található 1Móz 9,5-6-ig tartó versekben „ Aki ember vérét ontja , annak vérét ember ontja: mert Isten a maga képmására alkotta az embert”
Isten már a legősibb időkben üzeni, hogy ő még a rabszolgák életét is védi számon tartja, halálukat megtorolja. Nem csak az előkelőket védi, nem lesz a cinkosuk hatalmuknak „ az ártatlant az igazat ne öld meg, mert én adok igazat a gonosznak”
A gyilkosság példája, az ember gyilkos természete sajnos a Bibliában is megjelenik például Kain és Ábel történetében.
Az első téma amit érinteni szeretnék, a háború témája.
A háború a gyilkosság szervezetten, parancsszóra történő gyilkosság, ami óriási méreteket ölthet. A történelemben Kain dorongjatól egészen napjainkig az atombombák fénykoráig az ember tökéletesítette fegyvereit. Az ember tudománya ma már akár az egész földet képes lenne kiirtani lakhatatlanná tenni egy szempillantás alatt.
Olvastam egy kedves kis történetet egy kisfiúról , amikor meghallotta , a felnőttek beszédét az atomháborúról, és így szólt: Én elköltözöm tőletek, elmegyek a jó Istenhez és megkérdezem van-e kiadó szobája?
Sajnos mi nem költözhetünk el a Földről,de tehetünk az ellen , hogy megszűntessük a háborúkat, és ami a legfontosabb imádkozhatunk a világbékéért. Örülnünk kell minden olyan megmozdulásnak ami a háborúk ellen szól. Borzasztó azt látni ,hallani nap mint nap , hogy tele van a világ konfliktusokkal ott van pl az Irán – Izráel konfliktus. Szörnyű, hogy nagy emberek döntenek a kicsik életéről. Egy bomba nem válogat, pusztít anyát, gyermeket, ateistát , hívőt!
Ahhoz hogy egy embert a levegőbe röpítsenek elég pár gramm robbanó anyag, de 15 tonna jut egy főre.
Ha helyette 15 tonna rizs volna, abból egy ember 49 éven át naponta háromszor ehetne. Ha tej volna 40 éven át három gyermek ihatna naponta egy pohárral! Ha békés célokra fordítanák a fegyverkezésre szánt pénzt, búzatenger lehetne a Szaharában, megszűnne a világéhség, és nem kellene az olajválság miatt aggódnunk. Ez a nem mindegy, az hogy mi emberek egymás vérét ontjuk ahelyett, hogy segítenénk a másikon.
Niemöller Márton evangélikus lelkész így fogalmazott : „ Az atomfegyverkezés –gyakorlati ateizmus!”
Teljes mértékben egyet értek vele, hiszen az atomháború semmibe veszi Istennek az emberi életet védő parancsát, milliószámra irtaná ki a Földről az Ő képmására teremtett embert. Ezt nem szabad hagynunk!
Második pontként az abortuszt szeretném érinteni.
Isten védi a még meg nem született életet is!
Én mint fiatal felnőtt teljes mértékben abortusz ellenes vagyok, hiszen nem én rendelkezem saját életemmel, isten ajándéka a gyermek! Felmerülnek olyan kérdések ezzel kapcsolatban az emberben, hogy mi van ha gyógyíthatatlan beteg a gyermek , mi az empatikus „eljárás” megszülni , és hagyni , hogy egy életen át nyomorultan éljen , szenvedjen, vagy elvetetni a magzatot! Az én véleményem az, hogy nem szabad eldobni Isten ajándékát, mindennek oka van minden történik valamiért, és léteznek csodák, lehet hogy az a gyermek meggyógyul felépül, vagy a születése pillanatában már nem is lesz beteg! Az elvégzett abortuszok több mint 95 százaléka ma olyan asszonyokkal történik, akik egyszerűen nem akarnak gyermeket.
A Bibliában nem kerül szóba az abortusz kérdése. Ugyanakkor a Szentírás számtalan tanítása teljesen egyértelművé teszi, hogy mi Isten véleménye róla. A Jeremiás 1:5 szerint Isten már azelőtt ismer bennünket, mielőtt megformál az anyaméhben. A Zsoltárok 139:13–16 arról szól, hogy Isten aktívan részt vesz teremtésünkben, anyaméhben való formálódásunkban. A 2 Mózes 21:22–25 ugyanazt a büntetést — halált — írja elő a méhben lévő magzat halálát okozó személynek, mint annak, aki gyilkosságot követ el. Mindez egyértelműen jelzi, hogy Isten szemében az anyaméhben létező magzat éppen annyira ember, mint egy érett felnőtt. A keresztyén ember számára az abortusz nem az asszony választási szabadságának kérdése. Sokkal inkább egy olyan emberi lény életének vagy halálának a kérdése, aki Isten képére teremtetett (1 Mózes 1:26–27; 9:6).
Szeretnék egy történetét bemásolni egy afféle naplót, szerintem nagyon tanulságos, és helye van a dolgozatomban!
Egy magzat naplója:
Október 5.Ma kezdődött az életem. Apám és anyám még nem is tudják. Kisebb vagyok ugyan a gombostű fejénél, de mégis önálló lény vagyok. S már minden testi és lelki adottságom meg van határozva. Például a szemem olyan lesz, mint az apámé, a hajam pedig szőke és göndör, mint az anyámé. Már az is el van döntve, hogy lány leszek.
Október 19.Az első vér- és nyirokedényfalak sejtjei és első ütőereim keletkezőben vannak. Mivel egyes szerveim még nem fejlődtek ki teljesen, édesanyám segíti vérével az én vérkeringésemet és anyagcserémet. Ha majd megszülettem, akkor az első hónapokban már csak a tejére lesz szükségem.
Október 23.Már kinyílt a szám is. Egy év múlva, amikor kedves szüleim ágyacskám fölé hajolnak, majd rájuk mosolygok. Az első szavam biztos az "anyám" lesz...
Utóirat: Az a vélekedés, hogy én még nem vagyok önálló ember, hanem csupán anyám testének egy része, egyszerűen nevetséges! Hiszen még a vércsoportom is egészen más, mint az anyámé.
Október 25.Ma elkezdett dobogni a szívem. Szünet nélkül végzi majd szolgálatát életem végéig, anélkül, hogy valaha is pihenne. Milyen csoda ez!
November 2.Karom és lábam elkezdtek nőni. Igaz ugyan, hogy amíg teljesen kifejlődnek annyira, hogy jól használhassam ezeket a végtagjaimat, még születésem után is jó darab időnek kell eltelnie.
November 12.Most sarjadnak már kezemen az ujjaim. Ezekkel a kezekkel hódítom meg a világot, s jó barátként nyújtom kezemet embertársaim felé.
November 20.Édesanyám csak ma tudta meg egész bizonyosan az orvosnál, hogy engem a szíve alatt hord. Milyen nagyon örülhet!
November 25.Már látható rajtam, hogy lány leszek! Szüleim biztosan azon tanakodnak, hogy mi legyen a nevem. De szeretném már én is tudni!
November 28.Szerveim már teljesen kifejlődtek. Egészen nagy vagyok már.
December 10.Hajam és szemöldököm is elkezdett nőni. Mennyire örül majd anyám szőke kislányának!
December 13.Hamarosan látok majd! Szemeimet már csak egy gyenge varrat tartja zárva. Fények, színek, virágok - milyen pompás lesz! De legjobban mégis annak örülök, hogy láthatom anyámat! ... Csak ne tartana olyan sokáig! Még több mint hat hónapig.
December 24.A szívem teljesen kifejlődött. Állítólag vannak kisbabák, akik valami szervi szívbajjal jönnek a világra. A doktor bácsiknak rettentő fáradságukba kerül, hogy az ilyen kisbabákat operációval megmentsék. Hála az Istennek, az én szívem rendben van. Egészséges, erős gyermek leszek. Mindenki örül majd nekem.
December 28.Édesanyám ma megölt.
Borzasztó olvasni ezeket a sorokat, ezek döbbentenek rá arra, hogy mennyire , de mennyire sokat ér az emberi élet, és nem mi vagyunk akinek játszani kell vele.
B. Nathanson amerikai szülészprofesszor kisfilmjén, aminek a főszereplője egy 12 hetes magzat jól látszik , az, hogy bizony a magzat is már egy érző lélek, nem szeretném ezt részletesebben kifejteni, biztosan a Tanár Úr is látta Néma sikoly című filmet!
1957 óta Magyarországon is tiltakoznak az abortusz ellen.
„Ami nem sikerült tatárnak, töröknek, két világháború vágóhídjának, sikerülni fog a mai anyák kényelem szeretetének, a gyermek áldás visszautasítása által: a magyar nemzet elfogyása. Ezért a nehéz gazdasági helyzet ellenére is vállalni kell a gyermekáldást.”
Mennyire igaz ez az idézet rengetegen azért nem vállalnak manapság gyermeket, mert nem tehetik meg, de könyörgöm Isten útjai kifürkészhetetlenek, mi van ha „bejön az üzlet” csak akkor már esetleg nem lehet gyerek?! Soha nincs olyan , hogy lehetetlen, Isten minden körülményben segít az ő követőin.
Végezetül az öngyilkosság kérdésével foglalkoznék.
Miénk – e a saját életünk?
Az öngyilkosságok számát tekintve Magyarország az Európai Unióban az első helyen áll.
A nemzetünk legnagyobb problémája szerintem a pogányság, a hit elvesztése, mert az öngyilkosság bizony pogány szokás. A hívő ember a legnagyobb bajban , csalódásban , betegségben is Istenre hagyatkozik . A hívő szív tudja, hogy Isten a legnagyobb mélységben sem hagy magunkra. És ha mi magunk reménytelennek is tartunk egy helyzetet, isten segíthet, mert Ő a mindenhatóság és az örök szeretet! Forduljunk hát bátran Istenhez segítségül én erre bíztatok mindenkit , hisz ki más ismerné az én problémáimat és szeretne engem jobban mint az én Atyám.
A bibliából az öngyilkosságra leghíresebb példa Júdásé. Amikor rádöbbent, hogy árulása révén kivégzik ártatlanul Jézust, felakasztotta magát, ahelyett hogy a kereszt elé járult volna bocsánatért önbíráskodást hajtott végre.
Az öngyilkosság is gyilkosság .
Nemcsak az a gyilkos Isten szemében, aki kés ragadott, vagy fegyvert, hanem az is aki gyilkos érzelmet táplál szívében. Szokták mondani: „ Úgy néz, mintha ölni tudna.”
Konfirmációm során megtanultam, hogy Isten a VI. parancsolatban az élet tiszteletét és feltétlen vélelmét kívánja. Ezért tiltja mind a magunk, mind a mások életének kioltását, ellene van a meg nem született magzatok megölésének, és szent akarata ellen van minden háború. Ugyanakkor tiltja az önpusztítást is , az alkoholizmust, a kábítószer függőséget, vagy az életünkkel való vakmerő játékokat.
Végezetül egy számomra kedves kis biztató ének soraival zárnám a beadandó dolgozatom!
Jézus a mi oltalmunk, erősségünk,
Ha ránk szakad minden baj, mégse félünk.
Ő a mi páncélunk, erős pajzsunk,
Ha ránk tör az ellenség, Benne bízunk.
Ez a föld széthullik, minden hegy elomlik,
De egy Kőszikla örökké áll.
Tajtékzik a tenger, gyilkol a sok fegyver,
Nékünk mégsem árt a halál.
Eladó már minden, örömöd még sincsen,
Ha ez a forrás nem árad rád.
Ő az, aki ingyen, odaadott már mindent,
Értünk áldozva Önmagát.
Fogták, elítélték és megfeszítették,
Isten fiát mi helyettünk.
Nincs már ítélet, vád sohasem érhet,
Vére eltöröl minden bűnt.
Áldás Békesség!
Tisztelettel: Fekete Eszter MGM I